„Új magyar feltámadásra van szükség, és ezt csak mi magunk hívhatjuk elő a
magunk lelkéből, saját akaratunkból” - mondta a Hősök terén tartott
nagygyűlésén Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke. A vezér
beszédét - melyre több ezer mélymagyar volt kíváncsi - a rossz idő ellenére
egyórás műsorral vezették fel a szervezők. A hangulatért olyan művészek
kezeskedtek, mint Csurka László, Hegedűs Zsuzsanna (Hegedűs Lóránt református
lelkész lánya) vagy Gidófalvy Attila és zenekara (szólót énekelt Nagy Ferenc,
korábban a „nemzet csótánya”). A műsorvezető szerepét betöltő Győri Béla
pártszóvivő a vidékről érkező szimpatizánsokat sem mulasztotta el köszönteni,
külön kiemelve a tiszaeszláriakat. „Emlékezzünk egy pillanatra a tiszaeszlári
kislányra!” - kezdte a zsidózást in medias res.
Csurka István pártelnök. Pozíciókba kívánkoznak Fotó: MTI
A pártvezérre - és habos Kőbányaira - szomjazók eközben egyre
türelmetlenebbül várták a főszónokot.
Az emelvényre lépő Csurka ismét a régi lemezt tette fel: sallangmentes stílusban
ostorozta többek között a „liberális, nemzetközies sajtóhatalmat”, az „idegen
érdekeket szolgáló liberál-bolsevikokat” vagy a „pénzügyi diktatúra
embereit”. A szónoklatot végigkísérő jellegzetes népi motívum volt a közönség
(csőcselék?) soraiból elhangzó „vesszen Trianon!” „vesszen Demszky!”
felkiáltások sorozata, utóbbinak pedig többen is melegen ajánlották az Izraelbe
való távozást. A pártvezér szerint ezek a „liberál-bolsik” már sehol sem
lennének, ha a magyar sajtó, amelynek „minden betűje, szava idegen érdeket
szolgál”, illetve a nemzetet tájékoztató „koszvadt partizánok” nem
védelmeznék, és nem akarnák viszszacsempészni őket a hatalomba. Csurka szerint, ha
valaki ilyen nyíltan, világosan fejezi ki magát, mint ő, akkor szembe kell néznie
azzal, hogy felcímkézik, antiszemitának titulálják. Ezért megnyugtatásul közölte:
azoknak, akik „zsidó létükre mégis itt vannak”, nem kell félniük. Erre csak a
gazembereknek és a haszonlesőknek, a más nyakán élősködőknek van okuk, akiknek
legfőbb ismertetőjegyük, hogy nem rendes magyarok. (Saját, immár 100 millió
forintos, három bíróság által megítélt adósságáról ezúttal nem szólt
Csurka.)
A politikus az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán is kételyeinek adott hangot.
„Magyarország nem lehet az EU teljes jogú tagja, mert ha az lehetne, akkor ez már
megtörtént volna.” A páratlan logikai érzékéről bizonyságot tett MIÉP-elnök
szerint az EU-nak csak azért van szüksége Magyarországra, hogy gazdaságát
kihasználja, illetve, hogy ütközőzóna legyen az egykori Szovjetunió romjain maradt
„300 millió éhes, nyomorult ember és a kényelmesen élő Nyugat között”.
A csatlakozás kapcsán Csurka azt is kifejtette: ez addig nem fog sikerülni, amíg
Erdély felől szennyezik a Tiszát; a szennyezést pedig csak úgy lehetne megszüntetni,
ha Erdély független státust kapna.
A politikus a továbbiakban egy tisztességen alapuló, szerény, de fenntartható
növekedést nyújtó, gondoskodó nemzeti államról vizionált, melyben - mint mondta
- a bankcsalások mögött álló bankárokat egy kistarcsai internáló táborba
gyűjtenék, „ahol a bírói ítéletekkel szabadon kereskedhetnének”. Csurka
szemléltetésül azt mondta: jelenleg a Világbanknál tevékenykedő Bokros Lajos
például sokkal nagyobb hasznot hozna az országnak zárkaparancsnokként.
A pártja számára egy „új honfoglalást” célul kitűző vezér szerint a
változások véghezviteléhez a nemzeti radikálisok keménységére és
határozottságára van szükség. Mint mondta: „Együtt kell elfoglalnunk minden
lehetséges pozíciót, ezzel megteremtve egy új magyar önépítés
feltételeit.”
Győri Béla, a párt szóvivője a rendezvényt értékelve lapunknak elmondta:
sikeresnek ítéli a találkozót, csak azt sajnálja, hogy a Hetek olvasói közül nem
voltak ott még többen. „Bizonyára kellőképpen tájékozódtak volna Magyarország
jelenlegi lelkiállapotáról és a mi jó szándékunkról.”