A múlt heti komputerkalóz-támadások ismét rámutattak arra, hogy az internet túl
gyorsan nő ahhoz, hogy ellenőrizhető maradhasson. Sok biztonsági szakember szerint elérkezett
az idő arra, hogy az internet átalakításával egy ellenőrizhetőbb, biztonságosabb
rendszert hozzanak létre. Ahogyan azt egy szakember frappánsan megfogalmazta: „A világháló
alapjaiban rohadt.” A Microsoft szakemberei újabban arról beszélnek, hogy az új
generációs komputerek úgynevezett „hálózati-számítógépek” lesznek, amelyek
nem is működnek majd (hálózati) internethozzáférés nélkül. A központosított
rendszer jóval biztonságosabb, de egyben ellenőrizhetőbb is lesz a mostaninál.
Az amerikai hadügyminisztérium által harminc évvel ezelőtt alapított világhálózat
eredetileg azért jött létre, hogy katonai információcsere céljait szolgálja - célja
elsősorban információszolgáltatás volt, és a mai napig az is maradt, ezért olyan
nehéz a rendszer megzabolázása. A felhasználók és az üzleti világ ma már nemcsak
arra használja az internetet, amiért azt létrehozták. A biztonsági tényező méginkább
másodlagossá vált, amikor az egyetemi hálózattá bővülő internetet tovább és tovább
fejlesztették - állítja Russ Cooper, aki egy internetes biztonsági cég vezetője.
A „hacker” kifejezés nem kizárólag negatív tevékenységre utalhat. A hackerek között
is vannak „jók” és „roszszak”. Míg a „jó” hackerek tevékenysége nemigen
válik ismertté, az illegalitást választó kalózok hírhedt akcióiról már mindenki
hallott.
Az utóbbiak közül került ki az is, aki 1997-ben megakadályozta a NASA űrközpontját
abban, hogy kommunikáljon az űrben tartózkodó Atlantis űrrepülőgéppel. Mások
hitelkártyákat lopnak, vírusokat gyártanak, óriáscégek információcseréjét bénítják
le. Vagy még ennél is messzebbre mennek. A kilencvenes években többször is megesett,
hogy rosszindulatú hackerek az amerikai 911-es segélykérő telefonvonalat tették elérhetetlenné.
A legutóbbi hackertámadások célpontjai a múlt héten a Yahoo! népszerű nemzetközi
internetes információkereső-rendszer, illetve a kereskedelmi forgalmat lebonyolító
Buy.com, az eBay és az ETrade cégek internetoldalai voltak, szolgáltatásaik órákra
megszüntek.
Tavaly több rosszindulatú programozó által gyártott számítógépvírus is bejárta
a világot, mint például a Melissa, rengeteg kellemetlenséget okozva. Januárban pedig
egy hacker a CD Universe zeneáruház vásárlóinak hitelkártyaszámait lopta el, és
miután a cég megtagadta a 100 ezer dolláros váltságdíj kifizetését, tömegek számára
elérhetővé tette az interneten a számokat. A Pentagon számítógéprendszerét évente
mintegy 250 ezer támadás éri. Ebből legalább 500 nemzetbiztonsági szempontból veszélyes
- legyenek a támadók akár tinédzserek, akár egy másik ország hírszerzői. Az
amerikai kormányzati számítógépeket megtámadó kalózoknak csupán tíz százalékát
sikerül elkapni. Ma már az Egyesült Államokban a kormány saját hackereivel keresi a
számítógép hálózatainak gyengeségeit. A számítógéprendszerek sebezhetőségét
jelzi, hogy például 1997-ben nemzetbiztonsági hackerek bejutottak a Pentagon szigorúan
titkos Nemzeti Katonai Parancsnokságára, és egy faxgép kivételével minden számítógépet
működésképtelenné tettek.
A múlt heti támadást sokáig tervezték. A kalózok először olyan számítógépeket
kerestek, amelyek később akaratlanul segítették őket a végső támadáskor -
magyarázza a Time című amerikai hetilap. A gyenge védelemmel felszerelt egyetemi számítógép-hálózatok
mellett ezúttal a haditengerészet számítógépeit is szövetségesként használhatták
a hackerek. A támadás első fázisában a hackerek számítógép-programokat, kódokat
- úgynevezett démonokat - telepítettek a kiválasztott hálózatokra. Amikor a
hackerek támadtak, úgy tűnt, mintha az általuk használt egyetemi hálózatok lennének
a felelősek az akcióért. A Yahoo! internetes keresőrendszer elleni támadást például
50 hálózatról hajtották végre. Több millió választ követelő üzenettel bombázták
a nagy teljesítményű komputereket, amelyek drasztikusan lelassultak a sokszorosára növekedett
forgalom miatt.
Az FBI igyekszik bevonni a már említett „jó hackereket” is a nyomozásba - azokat
a számítógépkalózokat, akik biztonsági szakemberként pénzért, jogtisztán
dolgoznak cégeknek, akik esetleg maguk is egykor a „sötét oldalon” álltak. John
Vranesevich a hackerfigyelő Antionline internetoldal vezetője, a számítógépvilág
egyik névtelen Sherlock Holmesa. A hackerek szinte folyamatosan támadás alatt tartják
az oldalait - Vranesevich az oldalaira ellátogatóknak időnként lehetőséget ad
arra, hogy élőben kövessenek végig az interneten egy-egy ilyen betörési kísérletet,
amelyeket a tapasztalt profi rendszeresen visszaver.
A biztonsági probléma gyökere sokak szerint az internet felépítésében található.
Potenciális veszély az, ha támadás éri az internet szívét - az úgynevezett fő
internetcímeket tároló és az információ áramoltatásért felelős központi számítógépeket.
Ezek azonban nemcsak hogy szuperbiztos hálózatokon működnek, de a világ különböző
pontjain találhatóak. Komoly fennakadást okozó eseményre eddig emberi hiba folytán
csak egyszer került sor, amikor 1997 júliusában üres lista került a számítógépekre,
ekkor az internet több napon keresztül elérhetetlenné vált.