Eperjesi Ildikó
Olvad a jég

Moszkvában tárgyalt a héten George Robertson, a NATO főtitkára, hogy partnereivel közösen kezelje a „mély bizalmi válságot” Oroszország és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete között. A NATO tavaly tavasszal végrehajtott jugoszláviai hadművelete óta most először tárgyal ilyen magas szinten a két fél. Megegyeztek ugyan abban, hogy az állandó orosz- NATO-tanács keretein belül összevetik a katonai doktrínákat és a biztonsági koncepciókat, de Vlagyimir Putyin orosz ügyvezető államfő kijelentette: nem lesz egyszerű az együttműködés javítása.

George Robertson NATO-főtitkár és Vlagyimir Putyin ügyvezető orosz elnök a Kremlben. Már nem tél, még nem tavasz    Fotó: MTI

Az elmúlt egy év retorikája az orosz-NATO-viszonyban kezdett a hidegháborús kirohanásokra emlékeztetni. A NATO keleti kiterjesztése miatt már amúgy is ingerült orosz diplomácia a jugoszláviai bombázás kezdetén, tavaly márciusban visszahívta NATO-képviselőjét Brüsszelből, és befagyasztotta a kapcsolatokat. Nem viselték könnyen az oroszok a csecsenföldi katonai akciójukat kísérő nyugati kritikákat sem. Moszkva ugyancsak nehezményezi, hogy a NATO nem kezeli egyenlő félként a nemzetközi válságok megoldásában, és azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy diktálni akar a világpolitikában.
A helyzetet nehezíti, hogy a NATO és Oroszország közötti szembenállás fenntartása az orosz katonai vezetés és a hadiipar érdekében áll, akik komoly ellenfél hiányában kevesebb költségvetési támogatásban részesülnének és elveszítenék a csecsenföldi beavatkozással erősödő politikai befolyásukat. A Kommerszant Daily című moszkvai gazdasági napilap szerint több magas beosztásban lévő tábornok korainak ítélte az orosz-NATO-kapcsolatok rendezését, s a főtitkár vizitjének elhalasztásáról nyilatkozott. Leonyid Ivasov vezérezredes, az orosz védelmi minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője szerint a viszony „elég gyorsan” fejlődne, ha a szövetség Moszkvát partnerként kezelné. Ebben az esetben együttműködhetnének a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben és válságkezelésben. „Ha azonban a NATO ismételten eltér a komoly kérdések megvitatásától és az Oroszországot mélyen érintő témáktól, nincs kilátás az együttműködésre” - érvel Ivasov.
Putyin a jelek szerint a katonáknál jobban átlátja, hogy nemzetközi integráció nélkül Oroszország nehéz helyzetbe kerülhet: Robertson aláhúzta, hogy éppen a megbízott elnök döntött a kapcsolatok rendezéséről. A tárgyalások során Robertson felvetette az Oroszország csecsenföldi akciójával kapcsolatos bírálatokat: a Nyugat aggódik az - emberi jogi jelentések szerint - többszáz civil áldozat, többezer menekült és az orosz hadsereg taktikája miatt. „Megértjük, hogy miért teszi azt Moszkva Csecsenföldön, amit tesz, de azzal nem értünk egyet, ahogyan cselekszik” - mondta a NATO főtitkára. Nem esett szó viszont a NATO további bővítéséről, ami az oroszok egyik legérzékenyebb pontja. Pedig a szövetség tavaly tavasszal megtartott csúcstalálkozóján felvázolt irányvonal értelmében még több egykori kommunista országot kell bevinni a szövetség keretei közé. Mindez a francia törekvésekkel van összhangban: a gallok szerint erősebb európai szövetségre van szükség az amerikaiak fokozatos kiszorításával. A NATO-ban sokan képviselik azt a véleményt, hogy Lengyelország, Csehország és Magyarország felvétele még csak a kezdet volt, és további bővítés fogja követni a tavalyit. Szlovénia, Horvátország, Románia, Bulgária, Szlovákia, Ukrajna és a balti országok mind szeretnének a szövetség tagjaivá válni. Oroszország viszont élesen tiltakozik egy ilyen méretű terjeszkedés ellen. A bővítés kritikusai szerint a NATO nem a stabilitást terjeszti Európában, hanem új ütközőzónákat rajzol fel és inkább a bizonytalanságot terjeszti. A túl sok tagállammal katonai hatékonyságát is könnyen elveszítheti a szervezet - érvelnek az ellenzők.
Kétségtelen, hogy a jég megolvadt a szövetség és Oroszország között, de egyelőre még a bizalmatlanságot jelzi, hogy a tárgyalások napján kifutott a Földközi-tengerre a Kilgyin orosz felderítő hajó, amelynek feladata lesz a térségben és a Perzsa-öböl körzetében figyelemmel kísérni a NATO haditengerészeti erőinek összevonását és mozgását. Az orosz fekete-tengeri flotta kötelékébe tartozó Kilgyin tavaly májusban az Adrián járt, s a Jugoszlávia elleni akciókat figyelte.