A második évezred küszöbére Magyarország „elérte” a havi bruttó 300 dolláros
fizetést, ami a tizede az amerikai, nyugat-európai kereseti átlagoknak. Ezzel együtt
1999-ben 2,5 százalékos reálkereset-növekedés valósult meg, aminél nagyobbra az
idei évben sem számíthatunk. Tehát ilyen ütemű növekedés esetén száz év múlva
érjük el a mostani amerikai átlagot.
A Központi Statisztikai Hivatal közleményéből kiderül, hogy még mindig
megfigyelhető a nemek különbözőségének érzékeltetése a fizetésben. Az eltérés
talán leginkább a versenyszférában szembetűnő: a pénzügyi tevékenységeknél egy
nő átlagosan feleannyit keres, mint egy férfi.
A bruttó átlagkereset 16 százalékkal, a nettó átlagjövedelem 12,7 százalékkal nőtt
tavaly - derült ki a statisztikai hivatal legfrissebb jelentéséből. A nemzetgazdaságban
a teljes munkaidőben alkalmazottak bruttó nominális átlagkeresete 77 ezer 190 forint
volt 1999-ben. Ez a versenyszféra és a költségvetési szervek között a következőképpen
oszlott meg: a versenyszférában dolgozók havonta átlagosan bruttó 77 ezer 410
forintot, míg a költségvetési szerveknél bruttó 76 ezer 760 forintot kerestek a
munkavállalók. (Ez a megoszlás 1998-ban 74 ezer 857 forint és 58 ezer 254 forint
volt.)
Tavaly kis mértékben, egy százalékkal növekedett a foglalkoztatottak száma 1998-hoz
viszonyítva, így elérte átlagosan a 2 millió 690 ezer főt. Leginkább a versenyszférában
nőtt a foglalkoztatottak száma, míg a költségvetési intézmények alkalmazotti létszáma
valamelyest csökkent. A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi tevékenység
volt, 1998-ban 140 ezer 851 forinttal, 1999-ben 165 ezer 330 forinttal. Ezt követi a
vegyipar az átlagos havi kereset alapján 1998-ban 60 ezer 568 forinttal. A legkevesebb pénzből
(31 ezer 249 forintból) továbbra is a textíliák, ruházati és bőrtermékek, lábbelik
gyártásával foglalkozóknak kell kijönniük.