Nem sokkal azután, hogy a ciánfolyam átlépte a déli határt, a mérgezés a világlapok
címoldalára került. A Frankfurter Rundschau című lap tolmácsolta a környékbeli
gazdák, diákok és szakemberek véleményét a „román trehányságról”, és idézte
a nagybányai ércfeldolgozó ausztráliai tulajdonosa ellen irányuló bírálatokat. Utóbbihoz
csatlakozott Haraszthy László, a Természetvédelmi Világalap budapesti irodájának
vezetője, aki szerint az aranybánya iszaptárolóját szándékosan nyitották meg. Mással
nem magyarázható, hogy rövid időn belül százezer köbméter mérgező anyag ömlött
a Szamosba. A címlapon hal- és vadkacsatetemeket ábrázoló fotóval s fölötte „Duna-utazás
a méreg forrásaihoz” felirattal jelent meg a párizsi Libération napilap csütörtöki
száma. A lap vezető - első négy oldalát megtöltő - témája a ciánszennyezés,
a lap eseményrovata nagybányai helyszíni riporttal indít. A bukaresti tudósítás
pedig Románia fizetésképtelenségéről szól. Az ország láthatóan tart attól, hogy
a botrány erősen lerontja doszsziéjának értékét, amelyet az Európai Unió elé
terjesztett a felvételi kérelemmel. „A fő áldozatok, Magyarország és Szerbia
Csernobilhoz hasonlítja a katasztrófát, és kórusban követelik, hogy Románia
fizessen” - írja a tudósító.
A Neue Zürcher Zeitung című svájci lapban Andreas Oplatka tudósító bírálta a romániai
eredetű ciánszenynyezés okozta katasztrófa nyugati és főleg ausztráliai fogadtatását.
„Kelet-Európa messze van, földrajzát alig ismerik. A Tisza név nem mond semmit: ami
ott történik, másodosztályú katasztrófa marad. A riadóhoz a méregnek először egy
olyan folyóba kell ömlenie, mint a Duna” - írta Oplatka. A belga Le Soir címoldalas,
nagy fényképpel illusztrált jelentést közölt „A Duna drágán fizeti meg az
aranyat” címmel, társadalmi rovatában pedig teljes oldalon foglalkozott a környezeti
katasztrófa jellegével, vizsgálta a felelősség kérdését és a nemzetközi
politikai kihatásokat. „Most, amikor Románia épp megkezdi csatlakozási tárgyalásait
az EU-val, a nagybányai incidens a legroszszabb hatást teszi. Az Európai Bizottság már
kifejezte szándékát, hogy megadja a szükséges segítséget az érintett országoknak”
- írta a Le Soir.
Ugyanebben a lapban Roland Moreau, a belga Greenpeace igazgatója boszorkányinasnak
nevezte az ausztrál vállalatot.