„Ha a palesztin menekültek problémája nem oldódik meg, akkor nem lesz
megállapodás Izrael és a Palesztin Hatóság között. A menekültkérdés a palesztin
probléma gyökere” - fejtette ki lapunknak adott interjújában Ahmed Korei, a
Palesztin Törvényhozó Tanács elnöke. A palesztin vezető budapesti látogatásán
elmondta: ha szeptember 13-ig, a végleges megállapodás megkötésére kijelölt
időpontig nem egyeznek meg a zsidó állammal, akkor egyoldalúan kiáltják ki az
önálló palesztin államot.
Göncz Árpád köztársasági elnök a Parlamentben fogadta Ahmed Koreit
Fotó: MTI
- A Palesztin Hatóság miért fagyasztotta be a tárgyalásokat Izraellel?
Milyen feltételeket nem teljesített Izrael az Önök álláspontja szerint?
- Az első feltétel az, hogy Izraelnek pontosan, megbízhatóan és megfelelő
időzítéssel végre kellene hajtania azokat a kötelezettségeket, amelyeket az
átmeneti állapotra vonatkozóan vállalt. A katonai visszavonulásról, az izraeli
részről továbbra is felfüggesztett kifizetésekről, gazdasági kötelezettségekről
van szó. Ide sorolható a biztosított folyosó kérdése és az átmeneti szerződés
legfontosabb pontja, a csapatkivonások harmadik stádiuma. Változatlanul vitás
Jeruzsálem státusa, a zsidó települések jövője és a határkérdés.
A másik feltétel, hogy Izraelnek fel kell függesztenie egyoldalú intézkedéseit,
például a telepes tevékenységet, a települések további kiterjesztését, az
elkerülő utak továbbépítését és Jeruzsálem judaizálását.
A harmadik feltétel pedig komoly tárgyalások megkezdése egy átfogó, teljes és
végleges megállapodás érdekében az ENSZ-határozatok és a területért békét elv
szellemében. Teljesíteni kell az aláírt megállapodásokat is. Ezek azok a
feltételek, amelyeket mi szabunk. Ha az izraeli kormány készségesnek mutatkozik e
tekintetben és szándéka komolynak bizonyul, akkor mi készen állunk a tárgyalások
folytatására.
- Mi áll a hátterében annak, hogy a palesztinok Jeruzsálem státusának
kérdéséről már most tárgyalni akarnak, holott eredetileg az a végső rendezéshez
tartozott?
- Szeretnénk, ha Jeruzsálem sorsáról a végső rendezésről szóló
tárgyalásokon döntenénk. Az izraeliek
viszont már most kész helyzetet akarnak teremteni, és ránk akarják kényszeríteni az
akaratukat. Mi azt mondjuk, hogy Kelet-Jeruzsálem az 1967-ben megszállt területek
részét képezi, ezért megszállt terület, Izraelnek nem lenne szabad rajta
változtatnia. Ők viszont folytatják a települések kiterjesztését, az ott lévő
házakat lerombolják.
- Kik támogatják a palesztinokat álláspontjuk érvényesítésében?
- Először is a jogaink, a nemzetközi határozatok. Az Európai Unió, az el nem
kötelezett országok, az arab, az iszlám országok, az egész világ támogatja
álláspontunkat, mert álláspontunk az igaz álláspont, és népünk akaratát fejezi
ki.
- Elképzelhető-e, hogy nem születik egyáltalán megegyezés Izrael és a
Palesztin Hatóság között, ha a zsidó állam nem enged pozíciójából?
- Két álláspontról van szó. Izrael az erőfölényére óhajt támaszkodni, mi
pedig az igazság egyensúlyára és a törvényességre, az érdekek egyensúlyára és
végül a nemzetközi törvényességre. Izrael az Egyesült Nemzetek Szervezetének
határozata alapján és nem a Tóra tanításai alapján jött létre, tehát
tiszteletben kell tartania az ENSZ határozatait. Ha az erőfölényre akar támaszkodni,
az ma az ő oldalán áll, de holnap esetleg másnak az oldalán lesz.
- Hogyan kívánják rendezni a palesztinok a menekültkérdést? Mi lesz azoknak a
palesztinoknak a sorsa, akik az 1948-as és az 1967-es izraeli-arab háborúk idején
menekültek el a mai Izrael területéről?
- A palesztin menekültek ügyében létezik egy ENSZ-határozat, az 1949-ben
elfogadott 194-es határozat, amelyet azóta a világszervezet minden évben megújít.
Izrael elfogadta ezt a határozatot, és csak így válhatott a világszervezet tagjává.
Ez biztosítja a menekültek jogát, hogy visszatérjenek házaikba és ingatlanjaikba,
kivéve, ha erről lemondanak. Ebben az esetben kártérítés jár nekik. A nemzetközi
jog biztosítja, hogy a menekültek visszatérjenek hazájukba. Amerika és Európa
háborút folytatott Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban is a menekültek
visszatérésének jogáért.
- Hány emberről van szó és milyen körülmények között élnek jelenleg?
Léteznek még menekülttáborok?
- 1948 óta valóban táborokban élnek a háború idején elmenekültek.
Libanonban félmillió menekült van, Szíriában 450 ezer, Jordániában több mint
kétmillióan vannak, az Öböl-menti országokban pedig több mint 200 ezren.
Összességében négy és fél millió emberről van szó azokkal együtt, akik
Európában élnek. Ha az ő problémájuk nem oldódik meg, akkor nem lesz
megállapodás. A menekültkérdés a palesztin probléma gyökere.
- Önök szeptemberre tervezik az önálló palesztin állam kikiáltását.
Veszélyeztetheti még valami a kikiáltást?
- Abban bízunk, hogy szeptember 13-ig megszületik a megállapodás, ahogyan azt a
Sarm-es-Sejk-i megegyezés is előírja. Ha addig megállapodásra jutunk, az állam ennek
megfelelően fog megszületni. Ha nem sikerül megegyezni, akkor nyugodtan mondhatjuk,
hogy Izrael nem akar megállapodást. Addigra már öt évet töltünk el a
tárgyalásokkal, és Izrael ez idő alatt még nem nyilvánította ki egyértelmű
szándékát. Ebben az esetben jogunk lesz kikiáltani államunkat, meghatározva
határait, fővárosát, politikai rendszerét. Jogunk lesz felkérni a világ államait,
hogy ismerjék el és segítsenek nekünk a megszállás felszámolásában azoknak a
területeknek a vonatkozásában, amelyek változatlanul izraeli megszállás alatt
vannak. Akkor a világ, a nemzetközi közösség fogja viselni a helyzet felelősségét.
- Van-e perspektívájuk a magyar-palesztin gazdasági kapcsolatoknak?
- Megállapodás született egy ma-gyar-palesztin közös bizottság
felállításáról, amelynek feladata lesz az együttműködés lehetőségeinek
feltárása. Kiváló lehetőségek mutatkoznak például az oktatás és a szakmai
képzés területén. Ismeretes, hogy nagy számú palesztin diák tanult Magyarországon,
akik elősegíthetik az együttműködést.
Fatahból a törvényhozásba
Ahmed Korei, a palesztin mozgalmakban elterjedt népszerű nevén Abu Ala
1937-ben született Jeruzsálemben. 1964-1968 között a banki szférában tevékenykedett,
ezt követően az El Fatah Mozgalom Forradalmi Tanácsának tagja, teljes energiáját a
mozgalomnak szentelte. Tagja lett az El Fatah Központi Bizottságának és a Palesztin
Nemzeti Tanácsnak is. Fontos szerepet játszott több palesztin nemzeti intézmény és
hivatal létrehozásában, a PFSZ elnökének gazdasági tanácsadójaként is tevékenykedett.
1996-tól elnöke a Palesztin Törvényhozó Tanácsnak, 1999-ben harmadszor is újraválasztották
ebben a tisztségben.