Az Európai Unió azzal fenyegeti Oroszországot, hogy megvonja tőle a „legnagyobb
kedvezmény” státusát, amennyiben nem változtatnak a csecsen civilekkel folytatott bánásmódon.
Ez Oroszországnak több milliárd euró veszteséget jelentene, de a jelek szerint nem
ijedt meg a hírtől, sőt bejelentette ellenlépését. A csecsenföldi háború egyébként
nem csak a terrorizmus ellen folyik: a térség fekete aranya, az olaj legalább annyira
fontos Oroszország számára.
Orosz katona a csecsen fronton. Beerősítenek a szövetségiek Fotó:
MTI
A háborúval párhuzamosan Oroszország azon dolgozik, hogy „megörökölje” az
eddigi legjelentősebb csecsen bevételt, a köztársaság területén átfutó olajvezetékből
származó jövedelmet. Ezért a harcok mellett tovább folyik annak az elkerülő
olajvezetéknek az építése is, amely lehetővé tenné, hogy a Kaszpi-tenger olaja ne
Csecsenföldön keresztül haladjon nyugat felé. A háború kitörése előtt az országon
keresztül húzódó 110 kilométeres olajvezetéken szállított kaszpi olaj után
beszedett tranzitdíj a csecsen gazdaság igen jelentős bevételi forrása volt - igaz,
ez a pénz is többnyire a helyi oligarchákat gazdagította. Amióta a háború megkezdődött,
az olajat vasúton szállítják, de elindult egy elkerülő távvezeték megépítése
is. A csecsen olajtranzit a háború előtt sem volt igazán biztonságos a folyamatos
fosztogatás, csapolás miatt. Amennyiben sikerül megépíteni az elkerülő távvezetékszakaszt,
Csecsenföld stratégiai jelentősége Moszkva tervei szerint tovább csökken, feltéve,
ha sikerül ezt a kétszer olyan hosszú, közel háromszáz kilométeres szakaszt
megfelelően védeni a valószínűsíthető szabotázsakciókkal szemben. Nem valószínű
ugyanis, hogy a csecsenek örömmel mondanak le a tranzitdíjakról, a csapolásból származó
jövedelmekről és a stratégiai szerepről. Annál is inkább, mert a Csecsen Köztársaság
gazdasága romokban hever: az 1994 óta tartó háborús időszakban a kábítószer-termelés
és - kereskedelem, a tússzedés, és a váltságdíj-követelés váltak fontos „iparágakká”.
A béke után a legfontosabb feladat az infrastruktúra, a vasút - és közúthálózat
helyreállítása lenne a szétbombázott Groznij újjáépítése mellett.
Az EU fenyegetése egyelőre csupán verbális szinten zajlik, hiszen csak január végén
tárgyalják meg az EU külügyminiszterei, hogy milyen gazdasági megszorító eszközökkel
élnek. A cél az, hogy Moszkvát csecsenföldi politikájának felülvizsgálatára bírják:
elsősorban a civil lakosság biztonságának szavatolására és a humanitárius segélyek
menekültekhez való eljuttatására. Cris Pattern, az unió külügyekért felelős
biztosa szerint a „legnagyobb kedvezmény” státus megvonása súlyosan érintené
Oroszországnak az unióba irányuló kereskedelmét, a magasabb importadók megdrágítanák
az unióba exportált árukat, rontva, illetve ellehetetlenítve azok piaci helyzetét.
Oroszországnak tízmilliárd eurós kereskedelmi többlete van az Európai Unió
viszonylatában.
Miközben az unió külügyminiszterei esetleges szankciók bevezetéséről terveznek tárgyalásokat,
Putyin ügyvezető elnök már meg is hozta az orosz gazdaságot érintő legelső döntéseit.
Ezek között szerepel olyan exportadó bevezetése, amely súlyosan érinti az unió acélipari
cégeit. A fémhulladékok fő vásárlóinak ugyanis eurómilliókkal kell többet
fizetniük az acélipari alapanyagért, mert a Putyin-kormány tonnánként 15 eurós
exportadót vetett ki a fémhulladékokra. Az ügyvezető elnök döntései elsősorban
azokat a területeket érintették, amelyek jelentős bevételeket hoznak az országnak:
az olaj-, a gáz- és a fémexport. A döntések az ország közeljövőben esedékes
jelentős adósságviszszafizetési kötelezettségeire, és a csecsenföldi háború költségeire
irányulnak azért, hogy visszaszorítsák a valutakiáramlást.