A Kecskeméti Városi Ügyészség folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt
okozó csalás bűntette; jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette;
nagyobb kárt okozó, üzletszerűen, részben folytatólagosan elkövetett csalás bűntette;
nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette; valamint számviteli
fegyelem megsértésének vétsége elkövetésével vádolja G. György békéscsabai
explébánost. Az immár harmadik per tárgyalása január 11-én kezdődött Békéscsabán,
a városi bíróságon.
A volt katolikus plébános ellen eddig két eljárás folyt. Az egyiket az egyházi bíróság
indította, de a testület minden vádpont alól felmentette. A második - amelyet a
hitelezők kezdeményeztek - már világi bíróság előtt zajlott. A perben érintett
Szeged-Csanádi Püspöki Hivatal viszontkeresettel élt, és kérte a bíróságot,
mondja ki, hogy a kölcsönöket G. György mint magánszemély vette fel, ezért a tartozást
is ő köteles visszafizetni. A békéscsabai bíróság tanúként meghallgatta a volt plébánost,
és arra jutott, hogy a kölcsönöket a plébánia vette fel, így a hitelt kamataival
együtt a püspöki hivatalnak kell visszafizetnie. A mostani harmadik perben a Kecskeméti
Városi Ügyészség vádolja G.-t több bűntettel.
G. György 1993-ban került Békéscsabára, ahol egészen 1997-ig látott el egyházi
szolgálatot. Tevékenysége alatt közel hatvanmillió forintot vett fel magánszemélyektől
és a Polgári Banktól egyházi célokra, amelyekről egyházi elöljárója nem tudott.
A kölcsönök céljaként először a katolikus iskola működése lett megjelölve, később
minden indok nélkül magas kamatot ígérve. A kölcsönök többsége - közel
harmincmillió forint - nem került visszafizetésre, és a vádirat szerint az összegek
felhasználása sem ismert. Az egyházközség egyébként jelentős vagyonnal
rendelkezik, több nagy értékű ingatlanja van - nem templomok -, amelyek a kölcsönök
viszszafizetésére fedezetül szolgálnak.
A megelőző bírósági eljárás során jogerősen megállapították, hogy a „…kölcsönvevő
minden esetben egyértelműen az elsőrendű alperesi plébánia, az elsőrendű alperes
hivatalos bélyegzője szerepel az okiratokon…”
A plébános és védője ezzel szemben azt állítja, hogy a felvett pénzeket az egyházi
intézmények, a katolikus általános iskola működtetésére és fejlesztésére fordította.
Az összeg egy részét olyan vállalkozásokba fektették, amelyek hasznából a hívek kölcsöneit
kívánták törleszteni. G. György és védője, dr. Feldmayer Péter „védekező
iratot” készített. Védekezésében az explébános belső egyházpolitikai okokat
emleget, amelynek célja véleménye szerint az ő lejáratása. Elismeri felelősségét
a könyvvezetési hiányosságok tekintetében. A védekező iratban végezetül a következő
áll: „Nem követtem el semmiféle bűncselekményt… nem rajtam múlott, hogy elüldöztek
a plébániáról…”