Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága tárgyalta
Molnár Róbert kisgazda országgyűlési képviselő interpellációját, melyet az
úgynevezett vallással való visszaélések kapcsán nyújtott be, s amelyben nevesítve
csak a Hit Gyülekezete volt. A bizottsági ülésen Várhegyi Attila, a Nemzeti
Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára bejelentette:
elkészült az egyházügyi törvény módosításának koncepciója. Egyes napilapok
szerint a módosítás a Hit Gyülekezete ellen készül.
Várhegyi kifejtette: nemcsak formális szempontokhoz kívánják kötni az egyházak
nyilvántartásba vételét, hanem megkövetelnék, hogy ténylegesen csak vallási
tevékenység céljából lehessen vallási közösséget létrehozni. A módosítás
lényege, hogy az adókedvezményeket és más juttatásokat bizonyos feltételekhez
kötnék. Várhegyi szerint egyébként az állam tehet különbséget, figyelembe véve
az egyházak között a társadalmi különbségeket.
Az államtitkár a bizottsági ülésen elhangzott felvetésre, miszerint a kormánynak
nagyobb felelősséget kellene vállalnia az egyházak fölött, kijelentette: az
egyházak fölött semmilyen állami hivatal nem rendelkezik, esetleges bűncselekmény
esetén csak bizonyítékok csatolásával lehet az ügyészséghez fordulni. Ez utóbbit
megerősítette a jelenlevő Sátori János, a legfőbb ügyész helyettese.
Kormánypárti politikusok szóba hozták: Bartus László levelet írt a testületnek.
Mint kiderült, a bizottsági ülés előtt pár perccel kapta meg Kósáné Kovács
Magda, a bizottság szocialista elnöke Bartus László exhites újságíró aznapi
dátumozású levelét, melyben ajánlatot tett: ha a bizottság kéri, bizonyítékokat
szolgáltat arról, hogy a Hit Gyülekezetében vallással való visszaélés zajlik.
Minderre az apropót az adta, hogy állítólag István Károly kisgazda képviselő
(civilben evangélikus lelkész, Molnár Róbert párttársa) ez irányú kéréssel
fordult hozzá. Bartus egy írásbeli összefoglalót is készített, amelyben azt
állítja, hogy a Hit Gyülekezetében nemzeti és vallási alapon való
gyűlölködésre, sőt egyenesen fegyverkezésre uszítják a hívőket, illetve a jó
és a rossz megkülönböztetésének képessége megszűnt, az önálló erkölcsi
döntések meghozatalának szabadságáról lemondtak a hívők.
A bizottság nem tárgyalta a Bartus-féle kezdeményezést, ellenben a különféle
pártállású képviselők között parázs vita alakult ki a Hit Gyülekezetéről. A
bizottság úgy döntött: a jövő héten újra tárgyalják az ügyet.
E témában Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkészének írása:
Perel a gyülekezet
A Hit Gyülekezete és Németh Sándor vezető lelkész nagy nyilvánosság előtt
elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás vétsége miatt november 15-én
büntető feljelentést tett Molnár Róbert országgyűlési képviselő ellen a Pesti Központi
Kerületi Bíróságon. A közösség tájékoztatása szerint a Hit Gyülekezetével
foglalkozó azon interpelláció nyomán tettek feljelentést, amelyet a független
kisgazda képviselő október 14-én mondott el a Parlamentben. Molnár Róbert akkor a
vallási visszaélés legismertebb formájának és egy afrikai banánköztársasághoz
hasonlatosnak nevezte a gyülekezetet, hozzátéve: „Németh Sándor családi vállalkozássá
és politikai szervezetté változtatta” azt. A gyülekezet feljelentésében
kifejtette: az interpelláció valótlan állításai kifejezetten azt célozzák, hogy híveiknek
az egyházba vetett bizalmát, társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolják,
tevékenységét ellehetetlenítsék. Indítványozták, hogy a bíróság a bűnösség
megállapítása mellett, a főbüntetésen kívül, mellékbüntetésként tiltsa el Molnár
Róbert képviselőt a közügyek gyakorlásától. A Hit Gyülekezete és Németh Sándor
keresetet nyújtott be személyiségi jogok megsértése miatt is Molnár Róbert ellen,
akivel szemben 3 millió forint kártérítési igényt is előterjesztett ugyanabban a
parlamenti interpellációban elmondott „rágalmazó tényállításai miatt”.
A vallási közösség tájékoztatott arról is: a közösség által fenntartott Szent Pál
Akadémia és a Teljes Evangéliumi Diák és Ifjúsági Szövetség (TEDISZ) ismételten
a rendőrséghez fordul kérve, hogy indítsanak szabálysértési vizsgálatot (a gyülekezetről
korábban könyvet író) Bartus László ellen. Kezdeményezésük hátterében az áll:
a tv2 Tények című műsorában szerdán két olyan felvételt mutattak be, amelyek
egyetlen példányát valaki korábban eltulajdonította. Emiatt annak idején az akadémia
és az ifjúsági szövetség is feljelentést tett. A vizsgálat szorgalmazása kapcsán
utalnak arra, „Bartus László a televízió nyilvánossága előtt elismerte, hogy a
felvételek az ő birtokában vannak”.
A gyülekezet tudatta továbbá, hogy a képeken szereplő magánszemélyek a felvételeket
közzétevő tv2 ellen a bírósághoz kívánnak fordulni, mivel közülük senki nem járult
hozzá „arcmásának és felekezeti hovatartozásának” nyilvános közléséhez.
(MTI)