Hetek - III. évfolyam, 48. szám, 1999. december 04

Eredményezhet-e változást az SZDSZ másfél éve tartó „vesszőfutásában” a múlt heti tisztújító kongresszus? Az „elvi” vagy a „gyakorlati” liberalizmus erőteljesebb képviselete hozhat jobb eredményt a párt megítélésében? Egyáltalán, melyek e két irányzat legfőbb jellemzői, kik a képviselői? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ szabaddemokrata politikusoknál.

Wekler Ferenc ügyvivő szerint az SZDSZ elmúlt másfél évi testületi munkáját ideológiai jellegű, de valójában céltalan viták jellemezték, és ezek következtében a választások óta nem sikerült elmozdulniuk az 5-6 százalékos támogatottsági szintről. A képviselő örvendetesnek tartja, hogy hosszú évek után most a gyakorlatiasabb irányzat képviselői is bekerültek az ügyvivői testületbe. „Olyan emberek, akik a helyi önkormányzatokban nagy tapasztalatokra tettek szert, akik a helyi ügyek intézésében és menedzselésében sikereket értek el.” Wekler szerint az elmúlt hónapokban hibázott az SZDSZ, mert a klasszikus liberális értékek képviselete mellett nem kellő hangsúllyal foglalkozott a gazdaság, az önkormányzatok, az államigazgatás kérdéseivel. „Mindazokra a kihívásokra programmal és válaszszal kell rendelkeznünk, amelyek a választópolgárok nagy részét ténylegesen érintik” - tette hozzá.
Ónody Tamás, a párton belüli Új Generáció mozgalom egyik vezetője egyetért azzal a megállapítással, mely szerint az utolsó másfél évben „nagyon leült az SZDSZ politizálása”. Weklertől eltérően ugyanakkor úgy véli, a párt éppen a klasszikus liberális értékek markánsabb képviseletével szerezhetné vissza korábbi szavazóit, azt a „másfél-kétmillió embert, akik nagyon határozottan és tudatosan nyugatias Magyarországot szeretnének, és alapvetően vevők az SZDSZ liberális politizálására”. Ónody szerint a vallásszabadság, a gazdasági liberalizáció, az emberi jogok és a tiszta közélet bátor képviselete a követendő út, még akkor is, ha „ezekért a témákért minket egyesek gyűlölni fognak, mert ennek a másfél-kétmillió embernek viszont ez az alternatíva a Fidesz-kormány balkáni kormányzási módszerével szemben.”
Ónody pozitívan értékelte jelöltjeik szereplését: annak ellenére, hogy egyikük sem került be az ügyvivői testületbe, összesen több mint négyszáz szavazatot szereztek, és mint elmondta, „úgy érezzük, a küldöttgyűlés legitimálta azt a szemléletet, amit mi képviselünk. Demszky Gábor beszédében számtalan helyen előjöttek az Új Generáció megfogalmazásai.”
Bauer Tamás, volt ügyvivő - aki nem jelöltette magát az ügyvivőválasztáson - úgy véli, az új vezetőtestület nem fog változást hozni az SZDSZ politizálásában: „Azért nem, mert a párt politikáját mindig is néhány vezető dönti el. Az utóbbi időben Magyar Bálint, Demszky Gábor, Kuncze Gábor és Horn Gábor. Ők eddig is vezérei voltak az ügyvivői testületnek, és most is megválasztották őket.” Bauer szerint nincs jelentősége annak, hogy az említetteken kívül kik kaptak szerepet a testületben. A párton belüli két fő irányzatot illetően Bauer nem ért egyet Ónody Tamás véleményével: „Az, hogy Pető Iván és én kimaradtunk az ügyvivői testületből, semmiféleképp nem jelenti az elvi liberális vonal erősödését.”

Az új alapszabály alapján a múlt hét végén tartott küldöttgyűlésen hat fővárosi és hat vidéki jelöltet választottak az ügyvivői testületbe. A fővárosi listáról Demszky Gábor, Fodor Gábor, Hack Péter, Horn Gábor, Szent-Iványi István, Ungár Klára, a vidékiről Kuncze Gábor, Kis Zoltán, Wekler Ferenc, Dióssy László, Magyar Levente és Velkey Gábor Békés megyei SZDSZ-elnök került a testületbe.