Trabant-sirató

Az egykori KGST-tagállamokban az ötvenes évek végétől egészen a rendszerváltásig a szerény szocialista autóipar egyik szimbóluma a Trabant volt. Noha összesen mintegy 3 millió darabot gyártottak az NDK-ban a népszerű „papír Jaguárból”, napjainkban szerencsére már a német utakon is ritka látvány az igénytelen, duroplaszt kiskocsi. 200 ezren azért mégis hűek maradtak az „útitárshoz”: a leglelkesebb Trabant-barátok nyaranta Zwickauban randevúznak, hogy egy kicsit nosztalgiázzanak. Ha visszatekintünk a kis kocsik történetére, az ötvenes évekre már a fél világot meghódította a Volkswagen Bogár, de a nyugatnémet Gogomobil, a BMV Isette és a francia Citroën Kacsa ugyancsak megelőzték a „Made in DDR” kisautót, a Trabantot, mely a P 50-es leporolt változataként 1958-ban debütált. A Wartburg kétajtós „öccse” igazi szenzáció volt. Öt évvel a berlini munkásfelkelés után, három esztendővel a fal felhúzása előtt jelentek meg a legelső, a kor technikai színvonalát tükröző, takarékos, családi kiskocsik. Az olasz FIAT 500-as és a brit Mini Morris zwickaui vetélytársa 18 lóerős volt. Az 500 köbcentis, kéthengeres Trabant 90 km/órás csúcstempóját senki sem fitymálta le négy évtizeddel ezelőtt. A keletnémet mérnökök mégsem csücsültek a babérjaikon, a tervgazdálkodás sürgetésétől inspirálva már 1960-ban 20 „lovasra” tuningolták a jellegzetes brummogású orrmotort. Zwickau konstruktőreinek hála, 1962-től egy még újabb agregáttal rendelhették meg a nagyon türelmes polgárok a Trabant limuzint, illetve kombit. A 23 lóerős motor akár 100 km/órás robogást is lehetővé tett. Állítólag voltak még a keletnémet mérnököknek remek tervrajzaik új típusokról, de Erick Honecker, a Volvóval és Citroënnel furikázó pártvezér és szakértői csapata nem adta áldását a 70-es években kiforrott, „népszerű” Trabant 601-es külső-belső megreformálásához. Röviddel azután, hogy 1990 tavaszán elkészült a 3 milliomodik Trabi, felfrissített karosszériát és 1,1 literes VW Polo motort operáltak a haldokló keletnémet modellbe. A szívműtétet és a német újraegyesítést csak röviddel élte túl a katalizátoros öszvértípus. Noha sokan reménykednek abban, hogy az 1991-es búcsúztatás csupán átmeneti, s a Volkswagen Bogárhoz hasonlóan a DDR-népautó is újjászülethet, ma már biztos, hogy a XXI. században nincs remény a Trabi feltámadására. (M. G., Berlin)