Eperjesi Ildikó
Tíz év a NATO-felzárkózás

„Kevésbé veszik figyelembe azok nemzeti érdekeit az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében, akik kevesebbel járulnak hozzá a költségekhez - mondta Philippe Guelluy francia NATO-nagykövet a Parlamentben rendezett nemzetközi konferencián. - A koszovói válság legfőbb tanulsága, hogy egy ország NATO-ban betöltött szerepe attól függ, mennyiben járul hozzá a műveletekhez” - tette hozzá a francia politikus. Teljes joggal vetődik fel a kérdés: Magyarország tudja-e nemzeti érdekeit érvényesíteni a szövetség berkeiben, amikor köztudomásúan szűkösek a magyar haderő anyagi lehetőségei, és a magas színvonal, a NATO-kompatibilis katonaság még várat magára. Fodor Lajos, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, Simonyi András magyar NATO-nagykövet és Simicskó István, a NATO Parlamenti Közgyűlése magyar delegációjának vezetője, a Honvédelmi Bizottság elnöke nyilatkozott lapunk munkatársának a kérdéssel kapcsolatban.

Fodor Lajos vezérkari főnök és George Richardson NATO-főtitkár a Parlamentben. Magyar logisztikai parancsnok a déli hadszíntéren     Fotó: Vörös Szilárd

„A hozzájárulásnak nem csak anyagi vetületei vannak - válaszolt a Hetek kérdésére Simonyi András. - Egy adott ország hozzájárulását az
is jelzi, ahogyan kockázatot vállal: átengedi a repülőgépeket a légterén, engedélyezi a bázishasználatot. Ha viszont nem adunk katonákat, hanem arra hivatkozunk, hogy a bázisokat úgyis engedjük használni, hoszszú távon nem tudjuk megúszni. Ezért fontos, hogy konkrét támogatást nyújtottunk Koszovóban” - mondta Simonyi.
Fodor Lajos lapunknak elmondta: amiket vállaltunk a belépés előtt, azt teljesítettük. Így a 0,65 százalékos tagdíjbefizetést, évente 0,1 százalékkal emeljük a honvédelmi költségvetést. „Nagyon messziről jön a három újonnan felvett ország hadereje - húzta alá Fodor. - Katonai kultúraváltás: egy nagyon kemény és hosszú folyamat áll előttünk. Meg kell változnia a gondolkodásmódnak. Legalább tíz év kell, amikorra NATO-kompatibilis lesz a hadsereg” - mondta Fodor.
A vezérkari főnök szólt a honvédség gondjairól is: van ugyan egy középgeneráció a honvédségnél a tisztikarban, akiknek gyengébb a nyelvtudásuk, viszont szakmailag nagyon jól felkészültek. Ellenben a fiatal generáció már „perfect English”, de nincs megfelelő szakmai háttere ehhez.
„Akik kinn vannak a NATO-ban beosztásban - immár negyvenen -, becsülettel megállják a helyüket; a NATO-parancsnokok nagy elismeréssel szólnak róluk. 1990-ben senki nem gondolta volna, hogy egy magyar tábornok a déli hadszíntér logiszitikai ellátásáért felelős csoportfőnöke lesz, aki felel azért, hogy meglegyen minden, beleértve az amerikai flottát is” - fejtette ki Fodor Lajos.
„A nemzeti érdekérvényesítés és a költségek viselésének örök dilemmája most is felmerül” - mondta Simicskó István, aki szerint erőnkhöz mérten megfelelő módon hozzájárulunk a közös védelmi költségekhez. Magyarország újdonsült NATO-tagállamként hozzájárulásával nem az utolsó helyen áll a tizenkilenc tagállam között.
Simicskó elmondta: az érdekérvényesítés lényeges eszköze a személyi kapcsolatok megfelelő kialakítása és a hozzászólások szakszerűségén is sok minden múlik. Fontos a nagykövetek aktivitása a NATO parlamenti közgyűlésében és a szervezet más fórumain.