Vagyim Arisztov
Kiskapu a parlamentbe

Oroszországban az alsóházi képviselők választási kampánya újra és újra meglepetéssel szolgál, s ebben továbbra is a központi választási bizottság (CIK) játszik szerepet. A CIK által feltálalt legutóbbi ilyen meglepetés a társadalom nagyobbik részét kellemetlenül érintette. A bizottság ugyanis választási jegyzékbe vett egy Szpasz nevű mozgalmat, amelynek listáján Alekszander Barkasov az éllovas. Ez a negyvenhat éves, középiskolai végzettséggel rendelkező úr nem más, mint az Orosz Nemzeti Egység mozgalom (RNE) vezetője.

Az RNE egy nyíltan fasiszta jellegű, militáns szervezet, jelképei közé tartozik természetesen a náci horogkereszt, a párttagok pedig karlendítéssel üdvözlik egymást, pontosan úgy, ahogyan annak idején a hitleristák. Már ez az egyetlen tény megalázó az oroszokra nézve, hiszen éppen ők azok, akik a legtöbb embert veszítették a fasizmussal szembeni küzdelemben.
A párt, mint olyan, nem kapott engedélyt a választóbizottságtól ahhoz, hogy jelöltet állítson. A vezetők azonban megtalálták a kiskaput, beléptek a Szpasz egyesületbe. A Szpasz vezetője Vlagyimir Davidenko duma-képviselő. Kétséges, hogy a Szpasz egyedül elnyerné a választók 5 százalékának szavazatát, és bekerülne a dumába. Azonban Barkasov és az RNE aktivistái az egyéni választókerületekben való győzelem révén bekerülhetnek az alsóházba. Ilyen módon az orosz fasiszták első ízben törvényes képviselettel rendelkeznének az ország legfőbb törvényhozó testületében.
Az elképedés, amely az újságírók és a társadalom reakcióiban megnyilvánult azt követően, hogy regisztrálták a fasisztákat befogadó Szpaszt, mentegetőzésre késztette a központi választási bizottságot. Alekszandr Vesnyjakov, a CIK vezetője kijelentette, hogy nem tagadhatta meg a Szpasz bejegyzését, mivel ezt az egyesületet Oroszország Igazságügyi Minisztériuma is regisztrálta.
Az Igazságügyi Minisztérium a maga részéről pert indított a Szpasz jegyzékbe vételének és így Barkasov és követői jelölésének visszavonására. Lehetséges, hogy a minisztérium valóban a hiba helyrehozására törekszik, de az is lehet, hogy csak a társadalmat igyekszik megnyugtatni.
November elején Moszkva egyik kerületi bíróságán tárgyalták a Szpasz választási jegyzékből való törlését. Előrelépés azonban nem történt az ügyben. A Szpasz képviselői tiltakozást nyújtottak be annak kapcsán, hogy az ülésteremben nem volt ott Oroszország címere, és azt is követelték, hogy az ügyész az ügyészség egyenruháját viselje. A követeléseket teljesítették, ám a bíróság csak nem tudta a per lényegi részét megfogni. Ilyen módon legyőzve a központi választási bizottságot, az orosz fasiszták győzelmet arattak az Igazságügyi Minisztérium és a bíróság fölött is. Érdemes megjegyezni, hogy a bíróság épülete környékén összegyűlt és a fasiszták ellen tüntető moszkvai ifjúságot a rendőrség szétkergette, néhány embert pedig letartóztattak. Az ok: nem volt hivatalos engedélyük a rendezvényre.
Mindent összevetve, kívülről egyelőre úgy tűnik, hogy a hatalom hallgatólagosan támogatja a fasiszta képviselők bejutását a parlamentbe. Ha ez így van, akkor a végcél csak egy lehet, hogy amennyiben a kormánypárt vereséget szenved, az eredményeket utólag semmissé lehessen tenni. Ennek egyik hivatkozási alapja az lehetne, hogy a képviselők között fasiszták vannak.
A lapzártakor érkezett hír szerint a moszkvai kerületi bíróság újabb ülést tartott, amelyen úgy látszik, győzött a józan ész. A Szpasz mozgalom - melynek égisze alatt fészket raktak az orosz fasiszták - bejegyzését érvénytelennek nyilvánították.
Ezzel mégsem lehet lezártnak tekinteni a történetet. A Szpasz képviselői ugyanis fellebbeztek.