Vissza a tartalomjegyzékhez

Szobota Zoltán
Kódolt bonyodalmak

A millenniumi évben esedékes népszámlálás - már most - legvitatottabb része a vallási hovatartozást firtatja. Rákosi Mátyás hatalomra kerülése óta ugyanis ez a kérdés nem szerepelt az országos felmérésekben, így a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai is csaknem ötvenévesek. A Népszava információi szerint a felekezeti hovatartozás vizsgálata személyesen Orbán Viktor miniszterelnök kérése volt a KSH elnöke felé.

Nagy Orbán, a KSH népszámlálási főosztályának munkatársa, a kérdőív vallási részének összeállítója a Hetek kérdésére elmondta, hogy a vallási hovatartozás a szenzitív kérdések kategóriájába tartozik, tehát nem kötelező rá válaszolni. Ennek ellenére a Hajdúszoboszlón és Eger környékén végzett próbaszámláláskor úgy tapasztalták, hogy a megkérdezettek nem zárkóznak el a lehetőség elől. A felmérés főpróbájára készített „A vallások jegyzéke” címet viselő füzetről a szakember mint az őszre elkészülő végleges lista vázáról beszélt, majd megjegyezte, hogy az egyes közösségek rendszerezése azért sem könnyű, mert hazánkban nem áll rendelkezésre hasonló összefoglaló felsorolás. Ezért maradt ki például a Hit Gyülekezete is, folyamatban van azonban az érintett egyházak véleményének kikérése.
A témában jártas szakemberek bevonására vonatkozó kérdésünkre Nagy elmondta, hogy az eddig megkeresettek szerint az öt-hat legnagyobb egyházat kell csupán név szerint feltüntetni, a többieket pedig az egyéb kategóriába kell tömöríteni.
„Magyarországon már megvannak a valláskutatás és a felekezeti hovatartozás felmérésének módszerei, ezért ezeket nem kell újra kitalálni” - közölte lapunkkal Kamarás István vallásszociológus, majd megjegyezte: tudomása szerint a KSH rendelkezik olyan szakemberekkel, akik érzik a téma kényességét.
A tervezett kérdőíven név szerint feltüntetve szerepel a római katolikus, a görög katolikus, a református, az evangélikus és az izraelita felekezet. A többi hivatalosan bejegyzett egyház, illetve be nem jegyzett közösség számára marad az „egyéb, mégpedig...” kategória, továbbá ikszelhető még a „nem tartozik egyházhoz, felekezethez” és a „nem kíván válaszolni” is. Nagy Orbán az „egyéb” sorhoz egy kódjegyzéket dolgoz ki, amely minden olyan egyház nevét tartalmazni fogja, amely a népszámláláskor felvetődhet.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) korábbi határozott tiltakozása ellenére, az esedékes népszámlálás próbakérdőívén az öt, konkrétan megnevezett felekezet között, az izraelita is szerepel. Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója az MTI-nek nyilatkozva megerősítette, hogy véleményük nem változott, felekezetük feltüntetéséhez továbbra sem járulnak hozzá.
Lapunk információi szerint Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára május közepén kelt levelében több javaslatot is tett a KSH munkatársainak a kérdőív összeállítására. Egyik ilyen a görögkeleti egyház „egyéb” kategóriába sorolása (annak sokféle ágazata miatt) a megnevezett egyházak közül, a másik pedig a római és a görög katolikus egyház összevonása a „katolikus” név alá. Ennek értelmében, az izraeliták tiltakozásának figyelembevételével, Semjén a következő négy kategóriát javasolja: 1. katolikus, 2. református, 3. evangélikus, 4. egyéb.
A Hit Gyülekezete szintén nem ért egyet a kérdőív összeállításával, ezért felszólítja híveit, hogy a népszámlálás során ne hozzák nyilvánosságra felekezeti hovatartozásukat. Az egyház szóvivője indoklásában kiemelte, hogy számos tagjukat érte már zaklatás vallási hovatartozásuk miatt, ráadásul úgy tapasztalják, hogy a hatóságok rendszeresen visszaélnek a közösségüket érintően tudomásukra jutott hivatali adatokkal. A szóvivő szerint a KSH eljárásában tetten érhető az a kirekesztő kormányzati politika, amely az „egyéb” kategóriába sorolja a hatalom által el nem fogadott felekezeteket.


A felekezeti hovatartozás kérdése néhány ország népszámlálási gyakorlatában: Ausztria: római katolikus, református, evangélikus, görög katolikus, mohamedán, izraelita, egyéb, felekezeten kívüli. Kanada: római katolikus, görög katolikus, egyesítő egyház, anglikán, presbiteriánus, evangélikus, baptista, pünkösdi, görögkeleti, izraelita, mennonita, Jehova tanúja, üdvhadsereg, iszlám, buddhista, hindu, szikh, egyéb. Anglia: keresztény, buddhista, hindu, muszlim, izraelita, szikh, egyéb. Szlovákia: Huszonötféle vallásfelekezet van felsorolva. Lichtenstein: Nincsenek kategóriák, szabadon beírható bármelyik. Portugália: katolikus, ortodox, protestáns, egyéb keresztény, izraelita, muzulmán, egyéb nem keresztény, nem vallásos. Románia: ortodox, nem ortodox. Svájc: protestáns, római katolikus, egyéb, egyik sem. Ausztrália: vallásos, nem vallásos. Olaszország: Nem kérdezik a vallást. (forrás: KSH)