Magyary Ferenc
A kimaradt helyzetek

„Labdarúgásunk nem tart előrébb, mint társadalmunk” - összegezte kissé keserű szájízzel meghiúsult eb-pályázatunk tanulságait Mezey György, az MLSZ alelnöke. Az UEFA végrehajtó bizottságának döntése hidegzuhanyként érte a bizakodó magyar közvéleményt, és elkezdődött újra a beteges önértékelésű nemzet viaskodása: vajon miként lát engem a külvilág? Jól berúgunk, megverjük az asszonyt, összetörjük a porcelánt, de amikor a szomszéd becsönget, azon emésztjük magunkat, hogy most milyen képe lehet rólunk.

A portugál Luis Figót Lakos Pál és Korsós György próbálja szerelni. Kettős portugál győzelem    Fotó: MTI

A labdarúgó-szövetségben is csak azt csinálják, amit láttak országnagyjainktól. Hódít a Fidesz által elterjesztett új demokráciaértelmezés: aki nem ránk szavazott, az nem a nemzet része, az idegen testet pedig ki kell vágni. Nagy Miklós, a Játékvezetői Testület régi-új elnöke felszólította a rá nem szavazó mintegy 42 játékvezetőt, hogy hagyják el a testületet. A játékvezetői ellenőrző bizottságból pedig kizártak egy tagot, mert tagja volt az előző MLSZ által létrehozott ad hoc Játékvezetői Bizottságnak. Vae victis! Jaj a legyőzötteknek!
A labdarúgás egyik legjobb gyümölcse az, hogy jó nevelés mellett megtaníthatja a szabályszerű küzdelmet. Persze, ha az ifjú labdarúgók ezt látják az előttük levők példáján. Közben Mezey új MLSZ-alelnök lenyilatkozta, hogy az edzőképzést bizony, uralma alatt fogja tartani - mottó: „nem tart előrébb labdarúgásunk, mint társadalmunk”. Ennek jegyében ki is osztotta az MTK holland edzőjét, akit még eddig nem tart uralma alatt: Mezey Henk ten Catét nem tartja jó edzőnek, persze ha ez a vélemény egyáltalán érdekli ten Catét, meg ha tudja egyáltalán, hogy ki az a Mezey, akinek utolsó említésre méltó eredménye az 1985-ös évhez köthető (hajh 14 év!).
Mezey azért nem tartja jó edzőnek ten Catét, mert az a tarcsiba küldte két hétre Keneseit, és később az MTK pont az ifjú labdarúgó két góljával ütötte ki a Fenerbahcét. Persze Keneseinek nem futballtudásával, hanem hozzáállásával volt edzőjének baja, és a kellő időben kimért büntetés meg is változtatta hozzáállását, bizonyság erre pont a Fenerbahce elleni mérkőzés. Közben azon gondolkozunk, hogy Mezey honnan veszi a bátorságot arra, hogy belebeszéljen abba, amihez semmi köze nincs. Lehet, hogy rá is a szerda reggeli miniszterelnöki nyilatkozatok gyakoroltak katartikus hatást.
Közben pedig tanítjuk fiatal labdarúgóinknak, hogy a meccset akkor is tiszta eszközökkel és szabályszerűen kell megnyerni, ha a bíró ellenünk fúj, és ha két gólunkat nem adják meg, akkor összesen hetet kell rúgni, hogy 5:1 legyen javunkra a végeredmény.
Közben már legnemzetibb sportnapilapunk is külön hangsúllyal nevezte az MTK edzőjét holland edzőnek, ami tény tény, de sokszor egy tény kihangsúlyozása is tény. Ten Cate kifogásolta, hogy Bicskei szövetségi kapitány miért hívott meg egy már tét nélküli selejtezőre hét MTK játékost pont a klub előtt álló UEFA-forduló előtt. Felcsapott rögtön a nemzeti büszkeség: egy válogatott meccs mégis nemzeti találkozó, az MTK edzője ekkor kapta meg a hangsúlyos „hollandi” jelzőt. (Ma még „bolygó” nélkül, de holnap? Ki tudja?…) Az említett portugálok elleni válogatott találkozón aztán a hétből játszottak ketten, a többiek a kispadon szorítottak azzal a biztos tudattal, hogy most megcselekedték, amit megkövetelt a haza.
Bicskei szerint egyébként ten Cate jó edző, de nem biztos, hogy a magyar játékosok izomzata bírja a megterhelést. Még egy-két hét, és eljuthatunk oda, hogy labdarúgásunk vezetői kideríthetik, anatómiailag vagyunk alkalmatlanok a futballra, nem bírjuk a megterhelést. Persze kérdés, hogy ezt a klímát bírjuk-e!