Hetek-összeállítás
Ki felügyeli az iszlám bombát

Az amerikai kormányzat szeptember közepén figyelmeztette a pakisztáni hadsereget, hogy súlyos következményekkel járhat bármilyen kísérlet a választott miniszterelnök megdöntésére. A washingtoni intés nem bizonyult hatékonynak: a fegyveres erők parancsnoka, Pervez Musarraf tábornok puccsot hajtott végre. Musarraf vezetésével a hadsereg elfoglalta a reptereket, az állami televíziót és a hírközlési központokat. Az agreszszív lépésre - amely egyébként véres incidensek nélkül zajlott le - néhány órával azután került sor, hogy Navaz Sarif miniszterelnök bejelentette: leváltja a tábornokot pozíciójából.

A puccs előszele már hetek óta érezhető volt, amint a polgári vezetés és a jelentős befolyással rendelkező katonaság között egyre inkább nőtt a feszültség. A legnagyobb nézeteltérés a kasmíri tartomány helyzete körül alakult ki, amikor is Sarif miniszterelnök az Egyesült Államok nyomásának engedve júliusban, az indiai hadsereggel közel két hónapja tartó fegyveres összecsapás-sorozat lezárásaként visszavonta a tartomány indiai oldaláról a hadsereg által támogatott pakisztáni gerillacsapatokat. A hadsereg körében az intézkedés nagy elégedetlenséget váltott ki, hiszen számukra ez egy megalázó vereséggel volt egyenlő. A katonaság nemtetszését fejezte ki Sarif azon kijelentése miatt is, miszerint a miniszterelnök a nukleáris kísérletek betiltását célzó átfogó egyezmény aláírását fontolgatja. A katonai vezetés ezt mindaddig nem akarta vállalni, amíg riválisuk, a szomszédos India alá nem írja az egyezményt. Sarif kijelentette: nem támogatja Pakisztán további nukleáris fegyverkezését, a rendelkezésre álló pénzösszegeket inkább házépítési projektekbe kívánja befektetni. További feszültség forrása volt, hogy az ország szoros kapcsolatokat ápol az afganisztáni tálib milíciával, Sarif azonban - újra az USA befolyására - a régóta fennálló stratégiai kapcsolat leépítését tervezte. A hadsereg, sőt Pakisztán konzervatív iszlám klérusa is szoros kapcsolatban áll a tálibokkal.
Pakisztán rendkívül szegény ország: külföldi adóssága mintegy 32 milliárd dollárt tesz ki, a külföldi befektetések megrekedtek, az infláció szárnyal, a munkanélküliség pedig minden eddiginél magasabb értéket mutat. Musarraf tábornok a lakossághoz intézett beszédében azt nyilatkozta, azért szánta rá magát a katonai akcióra, mert szerinte az országot csak így lehetett megmenteni a káosztól. A puccsnak, amely sorrendben a negyedik az ország alig fél évtizedes történelmében, messze ható következményei lehetnek. Egyrészről növekedhet a Kasmír körül kialakult feszültség, másrészről viszont figyelemre méltó az a tény is, hogy az ország nukleáris arzenálja most katonai kézbe került. Mivel az utóbbi időben a hadsereg soraiban a vallás is új erőre kapott, az akció az iszlám fundamentalizmus megerősödését is eredményezheti. Néhány katonai vezető szoros kapcsolatban áll olyan mohamedán csoportokkal, amelyek az iszlám törvények bevezetését szorgalmazzák Pakisztánban.
A puccs mindezek mellett nagy mértékben rontja Pakisztán Nyugattal szembeni helyzetét. Bár az országban jelenleg nyugalom van, a nemzetközi közvélemény élesen kritizálta a katonai akciót, és a demokratikus rend helyreállítását követeli. A pakisztániak többsége nem ellenzi különösebben a katonaság lépését, hiszen a miniszterelnök autokratikus stílusa és rossz gazdasági döntései miatt nem volt túl népszerű.
Benazir Bhutto volt pakisztáni miniszterelnök asszony szintén megpróbált tárgyalásokat kezdeményezni Musarraffal, hogy visszatérhessen az országba. Bhutto egyébként „nagyra értékeli Musarrafot és reméli, hogy segítségére lehet az ország újjáépítésében.”