Hetek - III. évfolyam, 41. szám, 1999. október 16

Gazdasági szempontból nézve az idei év jobb lesz, mint ahogy tavaly a válságok közepette látszott, de a kormány várakozásaihoz képest kedvezőtlenebb - mondta sajtótájékoztatón Petschnig Mária Zita a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa. Mivel a növekedés üteme az exporthoz és a beruházásokhoz hasonlóan csökkent az idén, kiéleződtek a regionális különbségek. Az exportra termelő, főként külföldi tulajdonban levő cégek növekedni tudtak, de a magyar kézben levő, többnyire közepes és kisvállalatok bizonyos ágazatokban recessziót tapasztaltak.

A Pénzügykutató Rt. számításai szerint a makrogazdasági mutatók kedvezőbben alakulnak az év eleji adatokhoz képest: a folyó fizetési mérleg hiánya nagyobb lesz ugyan, mint tavaly volt, de kedvezőbb, mint ahogy tavasszal látszott. Ez részben a hazánkban megtelepedett nemzetközi cégeknek köszönhető, amelyek a kedvezőtlen világgazdasági környezetben is képesek voltak a termelésük és értékelésük fokozására. Az államháztartási hiány javuló tendenciát mutat, de még így is magas.
Az intézet úgy látja, hogy jövőre negyedfordulat következik be minden szinten. Javul a gazdasági növekedés - bár nem éri el az 1998. évi kimagasló értéket -, csökken az infláció, emelkednek a beruházások, javul a folyó fizetési mérleg egyenlege és az államháztartás hiányának GDP-hez viszonyított értéke. A javuló külgazdasági környezet hatására növekedhet az export dinamikája, s így mérséklődhet az export-import közötti szokásos hiány.
A kutatóintézet a kormány számításaihoz képest magasabb - 8-8,5 százalékos - inflációra számít. S ez egy rejtett, ki nem mondott kiigazítással ér fel, mivel ez visszafogja a keresletet. Ahogy Petschnig Mária Zita elmondta, mivel a költségvetési szférában a bérek növekedését 8,25 százalékban határozták meg, az itt dolgozók helyzete romlik jövőre, gyakorlatilag nulla százalék lesz a reálbér-növekedésük. Valószínű, hogy a vállalkozói szférában sem fogják tartani a 6 százalékos inflációs ütemet, az itt elhelyezkedett munkavállalóknak magasabb fizetés jut, a vállalkozók jövedelmi pozíciója pedig egyértelműen javulni fog. Tehát a jövedelmi, vagyoni, ágazati, tulajdonszerkezeti és regionális különbségek jövőre tovább éleződnek.
A kutatóintézet tanulmánya megállapította, hogy a kormány ugyan nem tervez nyíltan kiigazítást, az erre irányuló igény azonban tovább torlódik, s ez hosszabb távon nem kedvező a gazdaság számára. Az egyensúlyromlás feltartóztatásának szükségességére a kormányzat nem újabb reformok elindításával, hanem a döntések további centralizálásával válaszol.