Szobota Zoltán
Európa a vallásszabadságot ajánlja

Október elején kapták kézhez az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának (EJKVB) tagjai az Európa Tanács A szekták illegális tevékenysége címmel megjelent ajánlását a hozzátartozó jelentéssel és véleményekkel együtt. A dokumentum a vallásszabadsággal kapcsolatban ősszel napvilágot látott - lapunk korábbi számaiban már bemutatott (III. évf. 36. és 40. szám) - szakértői jelentésekhez és állásfoglalásokhoz hasonlóan, nem a jogi szabályozásban látja a „szektakérdés” megoldását.

Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése 1992 februárjában fogadta el a szektákról és új vallási mozgalmakról szóló ajánlást, amelyben a szekták alapvető jogi szabályozása helyett oktatási és információs jellegű intézkedések megtételét javasolja. 1997 májusában az ET Jogi- és Emberi Jogi Bizottságának tagja, Adrian Nastase, Románia volt külügyminisztere többedmagával egy újabb, a szekták tevékenységével kapcsolatos ajánlás elkészítését kezdeményezte.
Az EJKVB kedden tárgyalta a dokumentumot. Hegyi Gyula szocialista képviselő - aki az ET Szociális, Egészségügyi, és Családügyi Bizottságának magyarországi delegáltjaként írt véleményt a két év alatt elkészült jelentésre - elmondása szerint Nastase úr korábbi magyarellenes kiszólásai miatt vállalta a véleményezést. Úgy látja, a jelentés talál egy középutat a „szekták nincsenek” és a „szekták eleve kriminalizálása” között, melynek értelmében minden vallási közösségnek eredendően jogokat kell biztosítani, az esetleges törvénytelenségekkel szemben azonban továbbra is szükséges fellépni. Véleményében fontosnak tartotta kiemelni a nem kormányzati szervekből építkező, független szakértői bizottságok létrehozásának szükségességét, illetve a médiákban sugárzott szakértői, felvilágosító programok jelentőségét.
Beszámolója végén egy „lényeges különbségre” hívta fel a jelenlevők figyelmét a szekták és a történelmi egyházak vonatkozásában: míg a szektákban nagy az átmenő forgalom, és egy-két hónap alatt beindul a fluktuáció, addig a történelmi egyházak „a bölcsőtől a sírig gondozzák az embert, amely ugyan nem jelent olyan mély lelki kötődést, de tartalmasabb, mint a szekták által nyújtott élmények”.
Az ismertető után Tímár György FKgP-s képviselő hozzászólásában új megvilágításba helyezte a - megfogalmazásában - „történelmi egyház-szerűség” és a „szekta-szerűség” között meglévő különbséget: „Tartok attól, hogy vannak olyan vallási közösségek, amelyek szektaként funkcionálnak, noha lehet, hogy mi történelminek nevezzük őket.”
Fodor Gábor szabaddemokrata képviselő szerint nincs több dolga a bizottságnak, minthogy meghallgatta Hegyi Gyulát, arra azonban, hogy „Miért kérdés a szektakérdés?” magyarázattal kívánt szolgálni. Megítélése szerint a témát a kormányzati oldal melegítette fel az elmúlt egy évben, és noha Hámori József kultuszminiszter kijelentette, hogy a kormány jövő őszre napolja el a kérdést, megmaradt egy lélektani háttér: a kisegyház-ellenesség. „Magyarországon nincsenek a jelentésben olvasható durva túlkapások, akikkel szemben pedig vádak fogalmazódnak meg, teljesen normális kisegyházként működnek” - tette hozzá a képviselő.
Donáth László, a bizottság egyik szocialista tagja, abban nem értett egyet Hegyi Gyulával, hogy az állam akár ideológiai alapon is belenyúlhasson egy család életébe, majd idézett a Nastase-jelentésre reagáló másik bizottsági véleményből, mely Lluis Maria de Puig spanyol képviselő tollából származik: „Úgy véljük, hogy a hatóságoknak meg kell szigorítaniuk azon szervezetek ellenőrzését, amelyek kapcsán felmerül a kártékony hatások lehetősége, ezeket a csoportokat a hatóságoknak gyakrabban kell megfigyelniük, és olyan adminisztratív és rendőri gépezetet kell beindítani, ami lehetővé teszi az állandó éberséget, a nyomozást, és az illegális tevékenységek megbüntetését.” Számára a javaslat a 30-as évek hangulatát és az Állami Egyházügyi Hivatal ténykedését idézi fel.
Az EJKVB alelnöke, Csapody Miklós szerint „nem tehetünk úgy, mintha ma Magyarországon a szekták társadalombomlasztó tevékenysége nem lenne probléma”. Figyelmeztetett: Hámori kijelentéséből nem szabad arra következtetni, hogy a kormány lemondott volna a lelkiismereti- és vallásszabadságról szóló törvény módosításáról. Jelenleg a tapasztalatok összegyűjtése folyik. A jelentés megvitatásának zárszavaként Kósáné Kovács Magda, az EJKVB elnöke az Európai Emberi Jogi Konvenció 9. cikkelyére hívta fel a megjelent képviselők figyelmét, melyben az államok semlegessége a hitek közötti különbségtétel hiányán alapul, ugyanakkor kiemelte, hogy a folyamatosan megjelenő európai ajánlásokban, a vallási közösségek esetleges túlkapásaira nem a törvényhozást javasolják megoldásként, hanem a rendelkezésre álló BTK alkalmazását.