Varga P. Miklós
Riasztó jelentés a mezőgazdaságról

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) a héten nyújtotta be a parlamentnek az agrárgazdaság helyzetéről szóló beszámolóját, amely átfogó elemzést tartalmaz az ágazat 1998. évi helyzetéről. A riasztó adatokat tartalmazó jelentés mellé csatolták az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalását is.

A mindenkori földművelésügyi minisztert az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló, 1997-ben elfogadott törvény kötelezi, hogy a költségvetés tárgyalása előtt benyújtsa az agrárgazdaság helyzetét és a költségvetés által nyújtott támogatások felhasználását ismertető beszámolóját a parlamentnek. Az FVM miniszter ennek a kötelezettségének tett eleget, amikor az 1998. évről szóló beszámolót összeállítatta. Bár a röviden csak agrártörvénynek becézett agrárfejlesztési törvény alkotói a törvény megfogalmazásakor nem az előző évről szóló beszámolóra gondoltak, de a törvény szövege nem fogalmaz egyértelműen, ezért az Országgyűlésnek be kell érnie a tavalyi számokkal.
A benyújtott beszámolót a Agárgazdasági Tanács és a parlament mezőgazdasági bizottsága is megtárgyalta és elfogadta. Az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalásában megállapította, hogy a mezőgazdaságban a nemzetgazdasággal ellentétes folyamatok játszódtak le. Míg a nemzetgazdaság GDP-je 5,1 százalékkal növekedett 1998-ban, a mezőgazdaságé 1,5 százalékkal csökkent. Az infláció csökkenése a magyar parasztság egyre romló jövedelmének köszönhető. Az ágazat egyre kevésbé képes hozzájárulni a nemzetgazdaság fizetési mérlegének egyensúlyához. Az Agrárgazdasági Tanács álláspontja szerint a kedvezőtlen tényezők a nemzetközi pénzügyi válságra, a természeti csapásokra és az agrártörvény be nem tartására vezethetők vissza. Nem teljesültek a törvényben előírt jövedelempozíciót javító célkitűzések. Megfelelő intézkedések hiányában a hazai agrárgazdálkodók az uniós csatlakozás vesztesei lesznek.
Az agrárágazat romló helyzetét a beszámoló tételesen feltárja a képviselők előtt. Mint ahogy a mezőgazdasági bizottság ülésén is elhangzott, politikailag semleges, objektív szakmai anyagot készített a minisztérium, amelynek vannak ugyan hiányosságai, de helyzetértékelése reális.
Az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalása külön kitér a továbblépési lehetőségekre. Elsőként említi az FVM és a gazdák között létrejött megállapodás végrehajtását, különös tekintettel az adósságkonszolidációra, amely nem igényli a 2000. évi támogatások jelentős bővítését. A konszolidáció nélkül a bankok mintegy 100 milliárd forintnyi hitelt mondanak fel 2000-ben. Ez a tőkekivonás olyan jelentősen csökkentené a termelést, hogy az élelmiszerárak elérnék az Európai Unió árszintjét, ami jelentősen megnövelné az inflációt, és felborítaná az államháztartás egyensúlyát. A második fontos teendő a középtávú agrárstratégia elkészítése és benyújtása az Országgyűlés elé.
A beszámoló helyzetértékelése körül kialakult szakmai konszenzus, az FVM és a gazdák között született megállapodás végrehajtásához szükséges törvénymódosító indítványok előkészítése körül is érzékelhető. A minisztérium előkészítette, és aláírás előtt áll az a rendelet, amely az adósságkonszolidációt elindítja. A Fidesz-MPP képviselői vállalják a rendelet pénzügyi hátterét megteremtő módosító indítványok beadását. A kialakult helyzet felértékeli az érdekképviseletek szerepét és szakmai munkáját, hiszen javaslataik mellett látszik kialakulni a szakmai és politikai megegyezés.