Szakonyi Dávid
Botrány a könyvvásár körül

Csurka István, a MIÉP elnöke újságában, a Magyar Fórumban nehezményezte, hogy a frankfurti könyvkiállításra nagy számban kerültek ki zsidó származású szerzőktől, illetve zsidó és judaisztika témakörben megjelent kötetek. Kijelentései értelmiségi körökben megdöbbenést és közfelháborodást váltottak ki, sok újságcikk elítélően nyilatkozott a pártelnök bejelentéséről.

Október 12-én nyitotta meg kapuit az 51. Frankfurti Könyvvásár, amelynek idei díszvendége Magyarország. A világ legnagyobb könyvvásárán 113 ország 6 ezer 600 kiállítója mutatja be csaknem 400 ezer kiadványát, köztük 250 vadonatúj magyar kötetet. Mindezt hat nap alatt körülbelül 300 ezer látogató tekintheti majd meg. A Süddeutsche Zeitung irodalmi melléklete öt oldalt szentelt magyar íróknak, a Frankfurter Allgemeine Zeitung pedig az első oldalon idézi Göncz Árpád megnyitóbeszédének szavait. Az 5 ezer 300 négyzetméteres magyar csarnok egyben kiállítás is, amely a magyar irodalom nagyjaitól kezdve a képzőművészeten át egészen a modernkori tudományokig hazánk történelmének legnagyobb értékeit vonultatja fel. A magyar részvételt érintő körülbelül 1 milliárd forintos költségvetés egy részét a német rendező finanszírozta.
A Die Presse című konzervatív bécsi lap tudósításában megállapítja, hogy az esemény megnyitása előtt felszínre törtek az urbánus és a népies írók között feszülő ellentétek. Ennek alátámasztására Gyurkovics Tibort említi, aki egy vele készült interjúban bizonytalanságának adott hangot atekintetben, hogy az ezeréves születésnapját ünneplő keresztény Magyarországot nem a körülményekre utaló művek képviselik a nemzetközi porondon. A beszámoló szerint a MIÉP-hez közel álló írok folytatnak propaganda- hadjáratot a részvételi lista összeállításával kapcsolatban. Rüdiger Waschenbart, a könyvvásár szóvivője kijelentette: A Frankfurti Könyvvásár vezetősége elítéli a magyar írók egy csoportja ellen intézett antiszemita sajtótámadást, és egyértelműen elhatárolja magát a kirekesztést célzó kategorizálásoktól. Hasonlóképpen cselekedett Prőhle Gergely államtitkár is, aki a kiállítás helyszínén újságírók előtt határolta el magát Csurka István kijelentéseitől.
Széchenyi Ágnes irodalomtörténész - aki A válasz című népi vonalas folyóirat háború előtti korszakának elemzéséről írt könyvet - lapunknak a történtekre reagálva elmondta, hogy a kiállítás nagyban igényelte a zsidó témájú írásokat, ennek oka pedig egész egyszerűen a magyar és a német nemzet közös múltja miatt érzett bűnbánat.
Csurka antiszemita kijelentéseire a legkülönfélébb lapokban reagáló cikkek mögött a MIÉP elnöke - mint újságjában fejtegeti - a „globalizmus, és annak középpontjába állított Izrael” által fenntartott „évtizedek óta tartó véleményterrornak, az Európa népei és benne különösen a magyarság uralom alatt tartásának kíméletlenségét, kegyetlenségét, zsarnoki voltát, és most először sok év, évtized után a gyengeségét és közelgő végét” vélte beigazolódni.
„Csurka megnyilvánulásai aggasztóak, mindazáltal nem hisztérikusan, hanem higgadtan kell rájuk reagálni: ez az írástudók felelőssége. A szélsőjobb kijelentéseit úgy látszik a törvényhozás tolerálja, erkölcsileg azoban elítéljük és megvetjük azokat” - mondta az irodalom-történésznő.