Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Brit lap az albán maffiáról

Megalakult a magára sokat várató ENSZ Rendőrakadémia Koszovóban, hogy betöltse a korábbi rendőrség tagjainak Szerbiába történő távozását követően kialakult űrt. A szerb és albán kadétok közti kölcsönös bizalmatlanságot azonban egyelőre még ezzel a lépéssel sem sikerült feloldani, jóllehet égető szükség lenne rá az egyre erősödő maffia akcióinak megfékezéséhez - állítja a The Daily Telegraph című angol lap.

Az elmúlt hetekben többször is el kellett halasztani a Koszovóban felállítandó rendőrakadémia megnyitását, hiszen a vállalkozással mindeddig nem sikerült eloszlatnia a szerbek és albánok közti bizalmatlanságot, amit csak tovább erősített az a tény, hogy a kadétok között nagy számban szerepeltek korábbi titkosszolgálati alkalmazottak, sőt háborús bűnösök is. Pedig már régóta nagy szükség lenne egy új összetételű rendvédelmi hatóságra.
A nyolcvanas években a koszovói rendőrség háromnegyedét albánok tették ki, ám Milosevics hatalomra kerülése után elbocsátották őket. A megmaradt szerb rendőröket a háború alatt állig felfegyverezték, de a NATO júliusi bevonulása után nekik is menniük kellett: legtöbbjük Szerbiában van. A rendőrök „lelépésével” keletkezett vákuumot a soha nem látott mértékben megszaporodott bűncselekmények töltötték ki. Nem is csoda, hiszen Európa egyik legrettegettebb maffiája - az albán - azonnal lecsapott a rendfenntartás szempontjából senki földjének tekinthető területre, s azóta is folytatja áldatlan tevékenységét - állítja a brit napilap. A teherautóktól útadót szed, magánemberek házait és lakásait foglalja le, valamint élénk drogkereskedelmet bonyolít. Mindezt könnyen teszi, hiszen Albánia és Koszovó között nyitott a határ - ezért nem volt különösebben nehéz a helyi bűnözőbandákkal összefogva átvennie a disszidáló rendőrök helyét.
A két ország közti „fekete kapcsolat” azonban régebbi múltra tekint vissza. Amikor 1992-ben Albániában a Sali Berisha elnök vezette Demokrata Párt került hatalomra, szinte azonnal élénk fegyvercsempészet kezdődött Koszovó irányába, s virágzásnak indult a fekete gazdaság és a határon túli
illegális kereskedelem is. Olaszországon keresztül zömmel kalasnyikovok és gépfegyverek érkeztek. A Szerbiára és Montenegróra kirótt embargó miatt megújult az olaj-, a fegyver- és a drogkereskedelem is.
Amikor márciusban a NATO és Jugoszlávia között kitört a háború, az albán alvilág és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg, az UCK közti kapcsolat tovább mélyült. Albánia mindig is utánpótlási forrást jelentett Koszovó számára, s különböző hírek keringenek arról, hogy fegyverekért cserébe az UCK vezetői a háború után jutalékot ígértek az albán maffia tagjainak - állítja a The Daily Telegraph.