Megalakult a magára sokat várató ENSZ Rendőrakadémia Koszovóban, hogy betöltse
a korábbi rendőrség tagjainak Szerbiába történő távozását követően kialakult
űrt. A szerb és albán kadétok közti kölcsönös bizalmatlanságot azonban egyelőre
még ezzel a lépéssel sem sikerült feloldani, jóllehet égető szükség lenne rá az
egyre erősödő maffia akcióinak megfékezéséhez - állítja a The Daily Telegraph című
angol lap.
Az elmúlt hetekben többször is el kellett halasztani a Koszovóban felállítandó
rendőrakadémia megnyitását, hiszen a vállalkozással mindeddig nem sikerült
eloszlatnia a szerbek és albánok közti bizalmatlanságot, amit csak tovább erősített
az a tény, hogy a kadétok között nagy számban szerepeltek korábbi titkosszolgálati
alkalmazottak, sőt háborús bűnösök is. Pedig már régóta nagy szükség lenne egy
új összetételű rendvédelmi hatóságra.
A nyolcvanas években a koszovói rendőrség háromnegyedét albánok tették ki, ám
Milosevics hatalomra kerülése után elbocsátották őket. A megmaradt szerb rendőröket
a háború alatt állig felfegyverezték, de a NATO júliusi bevonulása után nekik is
menniük kellett: legtöbbjük Szerbiában van. A rendőrök „lelépésével”
keletkezett vákuumot a soha nem látott mértékben megszaporodott bűncselekmények töltötték
ki. Nem is csoda, hiszen Európa egyik legrettegettebb maffiája - az albán - azonnal
lecsapott a rendfenntartás szempontjából senki földjének tekinthető területre, s azóta
is folytatja áldatlan tevékenységét - állítja a brit napilap. A teherautóktól útadót
szed, magánemberek házait és lakásait foglalja le, valamint élénk drogkereskedelmet
bonyolít. Mindezt könnyen teszi, hiszen Albánia és Koszovó között nyitott a határ
- ezért nem volt különösebben nehéz a helyi bűnözőbandákkal összefogva átvennie
a disszidáló rendőrök helyét.
A két ország közti „fekete kapcsolat” azonban régebbi múltra tekint vissza.
Amikor 1992-ben Albániában a Sali Berisha elnök vezette Demokrata Párt került
hatalomra, szinte azonnal élénk fegyvercsempészet kezdődött Koszovó irányába, s
virágzásnak indult a fekete gazdaság és a határon túli
illegális kereskedelem is. Olaszországon keresztül zömmel kalasnyikovok és gépfegyverek
érkeztek. A Szerbiára és Montenegróra kirótt embargó miatt megújult az olaj-, a
fegyver- és a drogkereskedelem is.
Amikor márciusban a NATO és Jugoszlávia között kitört a háború, az albán alvilág
és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg, az UCK közti kapcsolat tovább mélyült. Albánia
mindig is utánpótlási forrást jelentett Koszovó számára, s különböző hírek
keringenek arról, hogy fegyverekért cserébe az UCK vezetői a háború után jutalékot
ígértek az albán maffia tagjainak - állítja a The Daily Telegraph.