Hechs László, Jeruzsálem
Időzített bomba
Csak néhány napja helyezte hatályon kívül a tiberiási körzeti bíróság azt a határozatot, amely megtiltotta a legutóbbi kettős terrorcselekmény-kísérlet elkövetői kilétének felfedését. A Haifán és a Genezáreti-tó melletti Tiberiásban megkísérelt robbantásos merénylet elkövetői ugyanis izraeli arabok, az 1983-ban alapított Izraeli Iszlám Mozgalom aktivistái.
Öngyilkos merényletkísérlet Haifa kikötővárosában. A téli időszámítás életeket mentett Fotó: MTIMint ismeretes, egy nappal azután, hogy a Sinai-félszigeten, Sarm El-Sejkben aláírták a Wye-egyezmény végrehajtásáról szóló jegyzőkönyvet, csaknem egyidőben pokolgépet robbantottak Haifán és Tiberiásban. A merényleteknek azonban csak a három terrorista esett áldozatul, mert az izraeli rendszámú autójukba épített pokolgép egy órával korábban robbant a tervezettnél. Időközben ugyanis Izraelben bevezették a téli időszámítást, miközben a Palesztin Autonómia területén még a nyári maradt érvényben. Ezt nem vették figyelembe a merénylők, így estek bele a saját csapdájukba. A vizsgálat eddigi állása szerint nem öngyilkos merénylettel állunk szemben. A robbanások egyetlen súlyos sebesültje egy 73 éves tiberiási nő. Állapota a szükséges operációk után még súlyos, de már nem életveszélyes.
A szálak a galileai arab falvakba vezettek, ahonnan hét gyanúsítottat vettek őrizetbe, miközben azonosították az elkövetőket. A vizsgálat sikere érdekében kérte a Biztonsági Szolgálat, a Sabak, a bíróságot, hogy tiltsa meg a médiának a tettesek személyazonosságának közlését. Így fordulhatott elő, hogy a palesztin újságok már közzétették a neveket, de az izraeli lapok nem. Azt azonban már mindenki tudta, hogy az elkövetők ezúttal nem a Palesztin Autonómiából, nem is a még izraeli ellenőrzés alá tartozó arab falvakból, hanem magából Izraelből valók.
A 24 éves Amir Massalha és a 23 éves Dzsiad Mahmud Azaiza a Tábor-hegy melletti Daburidzsa falvából indultak el, hogy végrehajtsák a tiberiási robbantásos merényletet. A 23 éves Nazzal Karim pedig Hasszán Masad faluból indult el, hogy felrobbantsa a haifai központi buszpályaudvart. Ugyanabban a faluban működött imámként az utolsó két hónapban Massalha. Hasszánt öt évvel ezelőtt már őrizetbe vette a Biztonsági Szolgálat, amikor személyi igazolványát megtalálták annak az öngyilkos merénylőnek a holttesténél, aki felrobbantotta a középiskolás tanulókat szállító afulai autóbuszt a holocaustra való emlékezés napján.
Akkor tagadott mindenféle kapcsolatot a Kabatidzséből származó terroristával, akivel a mecsetben találkozott. Állítása szerint nem tudta, hogyan került személyi igazolványa az öngyilkos merénylőhöz. A nyomozók akkor elfogadták védekezését és szabadlábra helyezték. Ma már tudják, hogy az afulai és a haifai merénylők egy család tagjai, és közeli rokoni szálak fűzik őket egymáshoz.
„A Sabak óriási hibát követett el, amikor elengedte Hasszánt” - jelentette ki Misel Alharér, Az Arab Terror Áldozatainak Szövetségének elnöke, akinek 15 éves leánya, Mia életét vesztette az afulai robbantásban. A szervezet most követeli, hogy az Iszlám Mozgalmat helyezzék Izraelben törvényen kívül.
Az izraeli Iszlám Mozgalmat 1983-ban alapították a Muzulmán Testvériség helyi szervezeteként. Célja, hogy Izraelben muszlim államot alapítson, az iszlám saria vallási törvényeinek teljes alkalmazásával. Tekintettel arra, hogy a szervezet elfogadja Izrael Állam törvényeit, s annak megváltoztatására - a vezetők nyilatkozata szerint - kizárólag demokratikus úton készül, ma Izraelben törvényes mozgalomként működik, amely óriási sikereket mondhat magáénak. Ma az izraeli arab falvakban gomba módra szaporodnak a mecsetek, a szervezet új szociális hálót épített ki iskolákkal, óvodákkal, sportklubokkal és egészségügyi intézményekkel. Rádió-és televízióállomások hirdetik a Korán eszméit Izraelben. A különböző neveken létrehozott alapítványokon és egyesületeken át anyagilag is segítik nemcsak a rászorulókat, de e pénzügyi támogatásból tartják fenn szociális intézményrendszerüket.
Bár vezetőjük, Abdalla Nimr Darvis sejk a törvényes rend megtartására szólítja fel híveit, a mozgalom szoros kapcsolatokat tart fenn a Hamasz politikai szárnyával a palesztin területeken. Az Iszlám Mozgalom őrzi vallási és szociális jellegét, és tartózkodik a politikai állásfoglalásoktól, sikerrel indult azonban a helyi választásokon. Ma számos arab településen ők adják a polgármestert, és a többséget a helyi vezetésben.
Képviselőik egy része az Egyesült Arab Listán a kneszetbe is bejutott. Az ideológia és a vallás azonban veszélyes fegyver errefelé. A dzsihád, a vallási szent háború emlegetésétől már nincs messze az erőszak útjára való lépés. A három terrorista tettének elkövetése előtt a jordániai Hamasz-vezetéstől kapott kiképzést és eligazítást. A pokolgépeket minden valószínűség szerint a Hamasz Izzadin el-Kasszem, volt haifai imámról elnevezett katonai szárnyától kapták. Több jel is mutat arra, hogy a Hamasz és az Iszlám Dzsihád, kihasználva az Iszlám Mozgalom törvényes működését és rokoni kapcsolatokat, terroristákat toborozva újabb véres cselekményekre készül.
Úgy tűnik, nem is eredménytelenül. Egy hete Abdullah Salah Agbarija bestiális kegyetlenséggel megölte a haifai műszaki főiskola két diákját a megiddói erdőségben, ahová egy rövid kirándulásra indultak. A tettes az ideológiai „felkészítést” az Iszlám Mozgalom iskoláiban és a mecsetben kapta.
Az izraeli médiában vita folyik arról, hogy nem kellene-e lépéseket tenni az Iszlám Mozgalommal szemben, amely egyébként határozottan elítélte a merényleteket. Az izraeli közvélemény, noha tartózkodik attól, hogy a mintegy milliós arab kisebbséget vádolja, ma „időzített bombáról” beszél, amely bármelyik pillanatban felrobbanhat. Még mindenki emlékszik arra az 1992-es merényletre, amelyben izraeli arabok négy alvó embert öltek meg különös kegyetlenséggel egy katonai bázison, vagy például a raanánai autóbusz elleni merényletre 1993-ban és az Umm el-Fahemm-i zavargásokra egy évvel ezelőtt.
A merényletekkel egyidőben a Legfelsőbb Bíróság törvénytelennek minősítette a Sabak vizsgálati módszereinek egy jelentős részét. A „békaülés”, a „speciális módokon való megbilincselés”, az „alvás lehetetlenítése”, a „hangos zene alkalmazása”, valamint egyéb „lealacsonyító módszerek” ezután nem alkalmazhatók, mert - így a bírósági indoklás - nem férnek öszsze Izrael Állam demokratikus jellegével és az emberi jogokkal.
Izrael óriási biztonsági kockázatot vállalt magára azzal is, hogy csütörtökön szabadlábra helyezett 199 palesztint. A bírósági döntés következtében kialakult helyzet azonnali orvoslására a Likud párt törvényt kezdeményezett a Sabak tevékenységének meghatározására, hogy lehetővé tegye a terror elleni eredményes küzdelmet. Sokak szerint addig is ketyeg az időzített bomba kívül és belül egyaránt, míg a leendő áldozatok azon vitatkoznak, mit erkölcsös megtenniük és mit nem, hogy életüket megvédelmezhessék.
Zavargás az ünnep előtt
Izraeli katonák csütörtökön Betlehem közelében összecsaptak több száz palesztin munkavállalóval, s az összetűzésben öt palesztin megsebesült. Az izraeli munkahelyükre kora reggel útnak induló palesztinok nem tudtak arról, hogy Izrael - a zsidó újév péntektől vasárnapig tartó ünnepségeire való tekintettel - elrendelte a palesztin autonóm területek teljes zárlatát. Az intézkedésről csak akkor szereztek tudomást, amikor beleütköztek az izraeli hadsereg által felállított és őrzött úttorlaszba.
A palesztinok megpróbáltak átkelni a torlaszon, de a katonák visszaszorították őket. A feldühödött tömeg köveket hajigált, amire a katonák könnyfakasztó gránátokkal és gumilövedékekkel válaszoltak.
A zárlatot azoknak az információknak a nyomán rendelték el, amelyek szerint a hét végi ünnepségekre időzítve újabb Izrael-ellenes merényletek készülnek. Ilyen intézkedést lényegében minden zsidó ünnep alkalmából hoznak, de most ezt a szokásosnál már egy nappal korábban életbe léptették. Az AFP hírügynökség szerint feltehetően ez magyarázza a palesztinok meglepődését és dühkitörését, hiszen hiába keltek fel kora hajnalban, és elvesztettek egy munkanapot. (MTI)
