Györök Orsolya
Arany, ami fénylik

Az utóbbi években kisbefektetőként sokat tanultunk a részvényekről, a kötvényekről és az állampapírokról, ezek kockázatáról és várható hozamukról. Kevesebb szó esik azonban manapság az aranyról, mint könnyű hasznot hozó befektetésről, pedig a váratlan politikai vagy pénzügyi krízisek idején a lehető legstabilabb befektetési forma lehet, nem is beszélve az ezredfordulós számítógépes kihívásokról.

Nemzetközi befektetési tanácsadók általában azt javasolják ügyfeleiknek, hogy befektetéseik egy részét tartsák aranyban, mivel az arany a részvényekkel vagy kötvényekkel összehasonlítva épp ellentétesen viselkedik. Nagy társadalmi, politikai krízishelyzetekben, háború, gazdasági káosz, gyorsuló infláció esetén, amikor a részvénypiac összeomlik, az árak jelentősen esnek, az aranyban tartott befektetések szépen kamatoznak. Az arany mintegy biztosításnak tekintendő: a gazdasági, pénzügyi, politikai bizonytalanságok okozta veszteségek mérséklését érhetjük el, amennyiben befektetéseink bizonyos százalékát arany érmékben, ékszerben, arannyal foglalkozó cégek részvényeiben tartjuk.
Az arany fénye kétségtelenül megkopott az utóbbi két évtizedben. A korábbi unciánkénti 550 dollár körüli árról mára leesett 255 dollárra. Még egy évvel ezelőtt is 325 dollárt kellett adni egy uncia csillogó fémért. A nyomott árakért sokan a központi bankokat okolják, amelyek aranytartalékaik jelentős részét dobták piacra az elmúlt években eladói nyomást gyakorolva az árakra. A Bank of England például huszonöt tonnányi aranyat adott el idén júliusban, hogy európai, amerikai és japán kötvényeket vásároljon.
De épp a nyomott árak miatt javasolják befektetési szakemberek a közeli vásárlást. Ugyanakkor azt tudni kell, hogy a pillanatnyi gazdasági körülmények között az arany nem sok hasznot ígér. Történeti átlagban a részvények néhány (6-7) százalékkal, a kötvények 3 százalékkal, a pénzpiaci alapok két
százalékkal haladják meg az inflációt, míg az aranyár csak az infláció mértékével megegyező mértékben nő. Így aranyba csak az fekteti a pénzét, aki hosszú távon gondolkodik, vagy befektetéseinek egy részét alacsony kockázatú befektetési formában akarja tudni. Mindezeket figyelembe véve a befektetett tőke körülbelül öt százalékát szokták javasolni aranyvásárlásra.
Tanácsadók szerint a befektetéseink növekedésének a motorját a részvényeknek kell adniuk. Az infláció és csökkenő részvényárfolyamok kivédésére javasolják államkötvények, fix kamatozású bankbetétek, infláció-indexált kötvények vásárlását, amelyek az arannyal szemben folyamatos jövedelem-bevételt jelentenek.
Ma az arannyal a legnagyobb probléma az, hogy alacsony az infláció és nincs sehol akkora politikai bizonytalanság, ami felhajthatná az árakat. Múltbeli tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy amikor „medve jár a tőzsdén” (azaz esik az árfolyam), vagy egyéb gazdasági, politikai, társadalmi válsághelyzet áll elő, az arannyal kapcsolatos befektetések potenciálisan nagy hasznot hozhatnak.