Talán nem minden szülő gondol arra, amikor csemetéjét az Állatkertbe viszi, hogy
a mackók, pingvinek, kőszáli kecskék mellett a főkapura vagy a vastagbőrűek épületeire
is vessen egy-egy érdeklődő pillantást. Pedig a budapesti Állatkert épületei éppúgy
a főváros híres-neves szecessziós emlékei közé tartoznak, mint az Iparművészeti Múzeum,
a Gresham palota vagy a Zeneakadémia.
A Magyar Könyvklub kiadásában megjelent ,,A szecesszió Budapesten” című könyv
a főváros több mint húsz épületét mutatja be - köz- és lakóépületeket egyaránt.
Lugosi Lugo László szemet gyönyörködtető fotói a képaláírásokkal együtt önmagukban,
a szövegtől függetlenül is élvezhetőek mindenki számára, aki szereti, és szeretné
jobban megismerni Budapestet. Gerle János, a könyv írója ugyanakkor inkább a szakmához
szól. Azonban a könyvnek ez a része is tartalmaz érdekességeket a szakmabelieken kívül
a felületesebb olvasók számára is.
A könyv szerzője az épületfotókat tematikailag Lechner Ödön, a magyar szecesszió
útkeresésének vezéregyénisége köré rendezi, akiről ugyancsak sok érdekes életrajzi
adalékkal szolgál. Bepillantást nyerhetünk munkamódszereibe, megismerhetjük törekvéseit,
céljait, az őt ért hatásokat. Szemünk előtt tárul fel kora, ellenzőinek és követőinek
táborával együtt. Lechneren kívül még több mint húsz építész munkáit ismerhetjük
meg, köztük Kós Károly, Lajta Béla, Korb Flóris, Giergl Kálmán, Komor Marcell és
Jakab Dezső tervezte épületeket.
A nagyszabású monográfiára utaló cím ellenére a könyv nem törekszik teljességre,
amit a kiadó a borítón korrektül le is szögez. A válogatás mindenesetre felhívja a
fővárosban élők figyelmét az őket körülvevő értékekre. Budapest szecessziós,
eklektikus (és modern) házai nemcsak a „madarak kedvére” készültek, hanem nekünk,
a város polgárainak a gyönyörűségére is. (K.Á.)