Manapság egyre többen vonzódnak az ősi anyagokhoz. Egyrészről divat lett vidékiesen,
„landhaus-stil”- ben berendezni a lakást, a natúr stílus kedvelőit pedig a -
sokszor modern formában megjelenő - természetes anyagok szépsége ragadja meg a
durva szövésű vászonruhák, tengeri szivacsok, fafésűk, rattan-bútorok láttán.
Terence Conran angol bútorrestaurátor - akinek magyarul is több lakberendezési könyve
jelent már meg - főként szépségükre hivatkozva ajánlja a kő és a fa használatát
az otthonok belső tereinek kialakításánál, hiszen ezek ahogy öregszenek, egyre patinásabbakká,
szebbekké válnak.
A természetes anyagok használata nemcsak szebb, de egészségesebb is. Németországi
kutatások szerint a bioházak lakóinak körében például ritkábban fordulnak elő légúti
megbetegedések, mert az egészséges klíma hatására a szervezet ellenállóbbá válik,
gyorsabban és jobban regenerálódik. Az ökoházak azonban még ennél is többre vállalkoznak:
szakértőik a környezetvédelemre is hangsúlyt helyeznek. Az épületek fűtéséhez,
világításához - az építőanyagok előállításához - felhasznált foszszilis
energiahordozók (szén, olaj, gáz) elégetése ugyanis legalább annyira szennyezi a környezetet,
mint például a közlekedés - vélik a szakemberek. Az ökoházak - hatékonyabb hőszigeteléssel,
napenergia-hasznosítással, energiatakarékosan előállítható építőanyagok felhasználásával
- csökkenteni próbálják a káros égéstermékek levegőbe jutását. Természetesen
ezzel egyúttal a benne lakók számára is gazdaságosabbá teszik az üzemeltetést, ami
az energiaárak rohamos emelkedésének tükrében nem elhanyagolható szempont. Így egy
jól megtervezett ökoház akár még arra is képessé válhat, hogy az általa
megtermelt elektromos energia fölöslegét idővel eladja a vezetékes áramszolgáltatónak
- vetíti előre a Budapesti Műszaki Egyetem építészkari hallgatóinak lapja.
Az ökoépítészet egyébként a tudományos kutatások újabb és újabb eredményeire támaszkodva
alakítja ki a legcélszerűbb formákat, választja ki a legmegfelelőbb építési módokat.
Így például a zárt, tömör alaprajzok, a lekerekített sarkok az energiatakarékosságot
szolgálják (hiszen a sarkoknál a legnagyobb a hőveszteség), az alápincézés és a jól
szellőztetett helyiségek pedig a földből párolgó radioaktív gázok (radon) ellen nyújtanak
viszonylagos védelmet.
Habár az ökoházak építésénél nem az esztétikai megjelenés van
a középpontban, mégis jogos igényként merülhet fel az egyedi tervezés kérdése. Ma
már létre lehet hozni ökoházat szinte bármilyen stílusban és formában - a
megfelelő épületgépészeti berendezésekkel felszerelve. Újonnan épülő házak esetén
az egyik kedvelt lehetőség a napenergia „passzív” (napelem nélküli) hasznosítása.
Lényege, hogy speciális optikai réteggel bevont üvegfelületeken keresztül minél több
napfényt engedünk a lakásba, télikertbe. Ezt egészíti ki az úgynevezett gravitációs
légfűtés, ami segít elkerülni a túlmelegedést. Ez a módszer is képes akár két hónappal
lecsökkenteni a fűtési idényt.
Ha nincs lehetőségünk új házat építeni, a régi átalakításával is elérhetünk
eredményeket. Egy jó hőszigetelés, a déli ablak megnövelése és egy megfelelő
napelemmel történő aktív napenergia-hasznosítás már jelentősen csökkentheti
energiaszámlánkat. Talán kevesen tudják, hogy Magyarországon igen jók a természeti
feltételek a napkollektorok telepítéséhez, hiszen kicsi a levegő páratartalma, és
nemcsak nyáron, de télen is sok a napsütéses, tiszta napok száma. A zárt rendszerű
napkollektorok mifelénk is jól használhatók, és már elérhető áron kaphatók.
A legkedvezőbb beltéri biológiai „állapot” eléréséhez az sem mindegy, hogy
milyen burkolatokkal, bútorokkal vesszük körül magunkat. Hiszen hiába a legjobb a klíma,
ha mondjuk a bútorok rákkeltő formaldehid kipárolgása vagy a szőnyegpadló atkái
rontják egészségünket. Sajnos azonban a minőségi védjegygyel ellátott biobútorok,
a sizál- és kókuszrost szőnyegpadlók még a legtöbb család számára elérhetetlenek
magas áruk miatt. Sokan döntenek a tömörfa bútorok mellett, melyeket egyedileg,
asztalossal készíttetnek el, azonban ezek is csak a megfelelő felületkezelés esetén
biobútorok. A lakkok, pácok, sőt még a vízalapú festékek nagy része is káros az
egészségre. A letűnt századok módszerei, így a lenolaj-kencével, viasszal kezelt,
illetve a politúrozott bútorok méltán élik reneszánszukat, hiszen természetes
anyagokat használnak a fa védelmére. Ma már néhány magyar cég is készít tömörfa
bútorokat, de a bio-felületkezelést legtöbbször csak külön kérésre készítik el.
Viszont a kereskedelmi forgalomban kapható, „kezeletlen tömörfa” megjelölésű
polcokat, asztalokat, székeket akár mi magunk is elláthatjuk a megfelelő felületi védőszerekkel.
A természetes anyagokból készült házak és bútorok egyetlen hátrányaként talán
csak az róható fel, hogy általában csak rendszeres karbantartás mellett lehetnek tartósak.
Néhány éve Ingo Gabriel német építész így nyilatkozott e kérdésben a Schöner
Wohnen című lapnak: ,,az ökoházaknál az is fontos szempont, hogy újra felhasználható
vagy könnyen lebomló anyagokból épüljenek, hogy elbontásuk után ne szennyezzék a környezetet.”