A Hit Gyülekezete országos vezetőségének nyilatkozata

A Hit Gyülekezete vezetősége határozottan visszautasítja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr a Parlamentben egy vezető ellenzéki politikust úgy igyekezett ledorongolni, hogy annak vélt társadalmi kapcsolatrendszeréhez tartozó állampolgárok vallási, felekezeti hovatartozását firtatta és gúnyolódásának tárgyává tette. Bár a miniszterelnök úr által emlegetett MSZMP Központi Bizottságának legfeljebb annyi köze volt a Hit Gyülekezetéhez, hogy már az is üldözte egyházunkat, mégis veszélyes útnak tartjuk, hogy a politikai ellenvetésekre a miniszterelnök nem konkrét politikai érvanyaggal, hanem egyházak és állampolgárok diszkriminálásával, megbélyegzésével válaszolt. Egy miniszterelnök részéről ez súlyos hiba.

A miniszterelnök úr megnyilvánulása más koalíciós képviselők (Kövér László, Ughy Attila, Várhegyi Attila, Bánk Attila) magatartásához hasonlóan azt látszik igazolni, hogy a jelenlegi hatalom mély ellenszenvvel viseltetik a vallási pluralizmussal szemben. Szemmel láthatóan egyre nehezebben birkózik meg a polgári demokratikus társadalom lényegét alkotó egyik fő tényezővel: a kulturális, erkölcsi, vallási pluralizmussal. Azzal a ténnyel, hogy hazánkban is különböző vallási meggyőződések, hitek, ima- és életmódok versengenek egymással. A hatalom nagyot hibázik, ha egyesek előnyére és mások kárára ebbe beleavatkozik. Magyarországon vallási pluralizmus van.
A Parlament őszi ülésszakának eddigi eseményei azt jelzik, hogy a jelenlegi kormányt egységes vallási-erkölcsi vízió vezérli, melynek erőszakosan alá akarja gyűrni a társadalmat, és felülről, államhatalmi eszközökkel, parancsuralmi technikákkal igyekszik kikényszeríteni a társadalomban azt a típusú vallásosságot, erkölcsiséget, amelyet helyesnek vél. Egyre többször fordul elő, hogy vezető politikusok jogtalanul behatolnak a lelkiismeret és a személyiségi jogok felségterületeire.
A Hit Gyülekezete vezetősége elvárja a jelenlegi hatalomtól is, hogy semleges magatartásával tartsa tiszteletben az isteni transzcendenciát és a teljes lelkiismereti szabadságot, az ezzel kapcsolatos spirituális döntéseket, megoldási kísérleteket pedig az illetékesekre, vagyis magukra a polgárokra és a szabad akarat alapján szerveződő közösségekre bízza. A teremtés és az üdvtörténelem befejezetlenségéből fakadóan az egyházak által képviselt vallásosság, erkölcsiség sem végleges és befejezett, így a különféle vallási tradíciókat új vallási felfedezések, megtapasztalások módosíthatják, és hagyományos haladási irányukat megváltoztathatják. Súlyos károkat okoz a hatalom a kereszténységnek, ha új vallási-szellemi látások, valamint bibliai értelmezések nyomán kialakuló mozgalmak, közösségek nyilvános társadalmi szerepvállalását meg kívánja akadályozni. Vallási területen is megtörténhet a jövőben bármi, mert Isten számára minden lehetséges.
A Hit Gyülekezete is csupán nyilvános társadalmi szerepre és az intézményalapítás mindenkit megillető szabadságának gyakorlására, nem pedig vallási, gazdasági, politikai dominanciára törekszik. Az egymással versengő hitek realitása és az azokkal kapcsolatos erkölcsiség nem korlátozható csupán az egyén belső lelki életére. A demokrácia és a polgárosodás számára sem közömbös, hogy ezek vallási intézményekben is megvalósulhatnak-e vagy sem. A sokféle és egymással természetszerűen konfliktusban álló vallási intézmény fölött nem szabadna a hatalomnak döntőbírói szerepet vállalnia, valamint a vallási vitákban, felekezeti csatározásokban igazságosztó szerepben tetszelegnie. Álláspontunk szerint a vallási sokféleség intézményrendszere a demokrácia fejlődését szolgálja azáltal is, hogy korlátozó hatással van a hatalomra, melynek következtében a politikai vezetők sem kényszeríthetik szubjektív vallási vélekedéseiket, értékrendjüket, ellen- és rokonszenvüket másokra. Aggasztónak tartjuk, hogy némely kormányzati tényező a politikai és vallási sokféleség nyomása következtében átélt frusztrációja hatására elveszíti uralmát indulatai felett, és fenyegetőzik, rágalmaz, zsarol és sérteget tőle eltérő vagy vele érdekellentétben álló vallási meggyőződést valló polgárokat, társadalmi csoportokat.
Felettébb furcsálljuk, hogy a szabad vallásgyakorláshoz szükséges pluralista intézményrendszertől pontosan egy magát polgárinak nevező hatalom viszolyog, és próbálja meg kriminalizálni annak működését, holott a tulajdonnal, intézményekkel, viszonylagos autonómiával rendelkező egyházak mindenütt a polgári társadalmak és családok fő ismérvei és erősségei, valamint a társadalomban és a családokban az erkölcsi-szellemi értékek megvalósulásának és megújulásának motorjai.

A Hit Gyülekezete országos vezetősége
Budapest, 1999. szeptember 7.