Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött meg hétfőn
az Országgyűlés őszi ülésszakának első plenáris ülése. A kormányfő higgadt, mértéktartó
stílusban kifejtette: A magyar gazdaság olyan erős, hogy a rendkívüli csapásokat is
állja, a természeti katasztrófák ellenére sikerült egyensúlyban tartani a költségvetést,
és nem kellett lemondani a magas gazdasági növekedésről sem. Felhívta a figyelmet:
eddig 119 önkormányzati és 688 személyi tulajdonban lévő épületet állítottak
helyre, és szeptember 20-ig felépül az utolsó, sérülést szenvedett iskola is.
Kiemelte azt is, hogy hosszas huzavona után sikerült méltó helyet találni az új
Nemzeti Színháznak a Duna partján.
A gazdaság helyzetéről szólva a miniszterelnök úgy vélekedett, hogy sikerült elérni
azt, amit sokan lehetetlennek tartottak: az infláció csökkenésével párhuzamosan
kiemelkedő ütemben nő a gazdaság, és nem romlik az egyensúly sem. A kabinet
javaslata szerint családtámogatásokra 13 százalékkal, lakásépítésre 30,5 százalékkal,
a kis- és középvállakozások erősítésére 22,5 százalékkal, a mezőgazdaságra és
vidékfejlesztésre 13,3 százalékkal, honvédelemre 43,5 százalékkal jut több pénz jövőre.
A gyed visszaállítása és a gyermekek után járó adókedvezmény harminc százalékos
növelése mellett Orbán Viktor szólt a nyolc százalékosra tervezett nyugdíjemelésről
is.
Kovács László, az MSZP frakcióvezetője kifejtette: Az egyoldalú győzelmi jelentés
megtévesztő, mert a koalíció nem teljesítette választási ígéreteit. A politikus
ezen ígéretek között említette a hét százalékos gazdasági növekedést, az első
diploma ingyenes megszerzését, a nagy ellátó rendszerek reformjának elmaradását,
felróva egyben a demokratikus normák megsértését, a közszolgálati média megszállását.
Mint mondta: szívesen látnák, ha nem növekedne a társadalom jól élő húsz százaléka
és a másik négyötöd helyzete közötti különbség, a nyugdíjasok pedig visszakapnák
azt az ötven milliárd forintot, amit elvettek tőlük. Szólt arról is, hogy szívesen
vette volna, ha a kormányfő beismeri: tavaly augusztusban a „megfigyelési ügy”
bejelentésekor alaptalanul keverte gyanúba a szocialista pártot, és tévedett, amikor
azt mondta, hogy a parlament ellenzék nélkül is működhet.
Kuncze Gábor szabaddemokrata frakcióvezető humoros stílusban bírálta Orbán jelentését.
Kuncze hiányolta annak ismertetését, mit tett a kabinet a köz- és az államigazgatás,
az egészségügy, a társadalombiztosítás reformja vagy az önkormányzati rendszer
regionalizációja ügyében. A frakcióvezető felrótta a nyugdíj- és az igazságügyi
reform, illetve az autópálya-építések leállítását. Emellett szólt arról, hogy
Orbán államigazgatási pozícióba emelte volt iskola- és kollégiumi társait.
Bánk Attila kisgazda frakcióvezető - üdvözölve a kormányfői beszámolót -
elmondta, hogy a koalíciós pártok között nem politikai, hanem szakmai ellentétek
vannak egyes kérdésekben, de a költségvetést így is el fogják fogadni. Az agrárium
helyzetéről többek között elmondta: „Kedves SZDSZ-es kollégák, ha az elmúlt négy
évben annyit tetszettek volna fordítani a vidék lakosságára, mint a Hit-es testvéreik
segítségére, akkor nyilván nem ez lenne a helyzet; és talán a szocialista párt
vezetői az elmúlt négy évben nem a saját VIP-hiteleik után rohangáltak volna,
esetleg tetszettek volna venni itt néhány balatoni nyaralót, ha ez idő helyett a vidékkel
foglakoznak, akkor most nem kerülhettünk volna ilyen helyzetbe…”
A felszólalásokra reflektálva Orbán Viktor gunyoros hangnemben Kuncze Gábornak szólva
kijelentette: nem mindenki szerezheti a barátait az MSZMP Központi Bizottságából meg
a Hit Gyülekezetéből. Ráadásul: a jelenlegi szabaddemokrata frakcióvezető belügyminisztersége
idején késtek el az átalakítások, miközben több mint másfél ezer rendőr hagyta
el pályáját, és még a koalíciós partner sem nevezte közbiztonságnak a fennálló
helyzetet. Ezután a miniszterelnök a szocialistákhoz fordulva így válaszolt: „Nekünk
itt a polgári oldalon van egy sajátos íze, külön bája, amikor önök demokráciáról
beszélnek, a demokráciát féltik.”