Miközben a londoni British Museumban nagyszabású kiállítással ünnepelték a
Rosetta városában (ma Rashid) talált híres kő előkerülésének 200. évfordulóját,
Egyiptom sértődötten hallgat. A kőtábla segítségével fejtette meg a francia
Jean-François Champollion 1822-ben az egyiptomi írást, amelyet kora kutatói
megfejthetetlennek nyilvánítottak. A hieroglifák titkának felfedésével egy csodálatos,
eltűntnek vélt világ tárult fel az utókor előtt. A rosettai kőre az egyik
Ptolemaiosz-fáraó dekrétumát vésték fel két nyelven, három írásmóddal (görögül,
demotikus írással és hieroglifákkal) Kr. e. 196-ban. Richard Parkinson, a British
Museum ókori osztályának vezetője a kiállítás megnyitóján büszkén közölte: A
múzeum egyik leglátogatottabb darabja a kő. Egyiptomban azonban arra a kérdésre, hogy
miért nem emlékeznek meg a kő megtalálásáról, csak annyit válaszoltak: „A mi emlékünket
ellopták, mit ünnepeljünk, a hiányát?” Hozzátették még, hogy abban a
pillanatban, ahogy visszakapják, boldogan ünnepelnek majd. Mohammad al-Soghayar, az
egyiptomi Régiségek Főfelügyelőségének vezetője ez alkalomból bejelentette, hogy
a nyugati országoktól hivatalosan is visszakövetelik legfontosabb emlékeiket, habár
nem remélik, hogy ezt jogi úton el is érik. A nemzetközi egyezmények ugyanis csak az
1971 után ellopott tárgyak perlését teszik lehetővé. (Le Monde)