Augusztus 18-án hazai idő szerint 5.28-kor a Szaturnuszhoz tartó Cassini-űrszonda
sikeresen végrehajtotta azt a pályamódosító manővert, amelynek segítségével újabb
jelentős sebességnövekedésre tett szert. Megnyugodhatnak az atomenergia felhasználását
ellenző aktivisták is. A küldetés fő célja a Szaturnusz légkörének, mágneses terének,
gyűrű- és holdrendszerének vizsgálata. Az egyik legizgalmasabb célpont a bolygó
legnagyobb kísérője, a Titan. E hatalmas hold barnás-narancssárgás, nitrogénből,
metánból és más szerves vegyületekből álló légköre fagyott felszínt rejt,
amelyen talán metánsziklák merülnek folyékony etán-óceánba. A Cassini a NASA utolsó
nagy, drága bolygókutató űrszondája (újabban már az „olcsóbban, gyorsabban,
jobban” szemléletet részesítik előnyben, sok kis költségvetésű szerkezet készítésével).
A ráfordított munkaórák száma összevethető a Kheopsz-piramis építésére fordított
munkaórák számával. A körülbelül másfél milliárd dolláros szerkezetet 1997-ben
indították Floridából, s 2004 júliusában érkezik meg célpontjához, a
Szaturnuszhoz. Ez minden idők legjobban felszerelt szondája: fedélzetén 12 csúcstechnológiájú
műszert helyeztek el, amelyből kettőnek magyar vonatkozása is van.
A baleset esélye igen csekély volt (körülbelül egy a millióhoz), de most már
mindenki megnyugodhat. A repülésirányítók szerint a szonda nagyszerű állapotban
van, s folytatja útját a Jupiter felé, amely 2000. december 30-án fogja megadni számára
az utolsó nagy lökést a Szaturnuszhoz vezető úton. A Cassini-küldetés nemzetközi vállalkozás:
a fő működtető a NASA, de az ESA (Európai Űrügynökség), az ASI (Olasz Űrügynökség),
továbbá számos különböző európai akadémia és ipari cég vesz részt benne. A küldetést
a NASA Sugárhajtás Laboratóriuma (JPL) irányítja. (Origo)