Vissza a tartalomjegyzékhez

Makki Marie-Rose
Egy délután a Mai Manó Házban

Szöul, 1959    Fotó: Hang Jangszu Budapest, 60-as évek   Fotó: Reismann János

Az oly sokat emlegetett kávéházi kultúra reneszánszának lehet tanúja az, aki manapság a pesti Terézváros utcáin a platánfák árnyékában, a Liszt Ferenc téren vagy annak környékén sétál. A kiülős kávézók, a különböző szórakozóhelyek és kulturális létesítmények által övezett pesti Broadway - azaz a Nagymező utca - alig fél éve újabb érdekességgel gyarapodott: márciusban adták át a 20-as szám alatt található, rendkívül igényesen felújított épületben a Magyar Fotográfusok Házát. A patinás, hatszintes épület eredetileg a századfordulón épült, az ismert fotográfus, Mai Manó császári és királyi udvari fényképész műteremházaként. Hála a rendkívül lelkes és elhivatott szakértői gárdának, az épület hosszú évtizedek után visszanyerte alapvető funkcióját, s egyfajta fotóművészeti centrummá vált: a kortárs és történeti tárlatoknak helyet adó kiállítótermek mellett könyvtár, olvasó- és előadóterem, valamint könyvesbolt várja az odalátogatókat. (A Ház egyébként szorosan együttműködik a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeummal, ezért önálló fotográfia-gyűjteményt nem kíván létrehozni.)
A nem is annyira távoli múltba viszi el a nézőt az a két fotókiállítás, amely jelenleg tekinthető meg itt, a Fotográfusok Házában. Az érdeklődők szeptember 5-ig nézhetik meg a nemzetközileg is elismert fotós, Reismann János (1905-1976) - sajnos eleve csonka - hagyatékából rendezett kiállítást, amelyet a hatvanas évek zömében városi pillanatfelvételei alkotnak: napfényes „békebeli” utcák, Volgák és Moszkvicsok, bérházak belülről, Vidámpark és Fodrász Szövetkezet, menza és villamos - megannyi fotódokumentum a kor hétköznapjairól.
Merőben más világba kalauzolja el a szemlélődőt Hang Jangszu koreai fotóművész (1933-1999), akinek szociális érzékenységű alkotásai és egyes tájképei szeptember 30-ig láthatók. Jóllehet a keletkezési dátum majdnem ugyanaz, mindazonáltal a meglehetősen realista képek jórészt a háború utáni időszakot hozzák emberközelbe 1956 és 1960 között. (A későbbi gazdasági fejlődés, az urbanizáció aztán megszüntette a fényképek által megörökített állapotokat.) Hang Jangszu alkotásai egyébként azért is figyelmre méltóak, mert készítőjüket a reklámfotó terén is világszerte ismert, stílusteremtő művészként tartják számon.