Vissza a tartalomjegyzékhez

Márer György, New York
Csak tizede beszél anyanyelvén

Amikor a határon túl élő magyarokról esik szó, mindenki az erdélyiekre, felvidékiekre, a vajdaságiakra gondol. A Nyugat-Európában, Amerikában, Ausztráliában élő honfitársak szinte semmiféle hivatalos képviselettel nem rendelkeztek eddig az óhazában. Az Orbán-kormány egy esztendővel ezelőtt felélesztett egy 1992-ben alakult kormányszervet, a Határon Túli Magyarok Hivatalát, amely a napokban foglalta el új székházát a Gellérthegyen. „A HTMH a kormányzati munka koordinációját végzi a határon túli magyar kérdésekben, a Magyarok Világszövetsége pedig társadalmi szervezetként nyújt támogatást a határon túli magyarságnak” - fejtette ki lapunknak Szabó Tibor, a hivatal elnöke amerikai látogatásán.

Szabó Tibor államtitkár a New York-i magyar főkonzulátuson tartott előadásán elmondta: a legutóbbi népszámlálás adatai szerint az Egyesült Államokban 1,6 millió, magát magyar gyökerűnek valló személy él, de mindössze tíz százalékuk használja a magyar nyelvet családja körében. Tudósítónk kérdésére ezzel kapcsolatban elmondta: a magyar kormánynak köztudomásúan nem áll módjában anyagi segítséget nyújtani ahhoz, hogy ezen változtatni lehessen. Az anyaország a vasárnapi iskolákon és a cserkész szervezeteken keresztül tudja támogatni az ifjúság, különösen a magyarul nem beszélő fiatalok bevonását a magyar életbe. Biztosítani kell a gyerekek tanítását, a nyelvoktatást, a kultúra terjesztését. Az államtitkár szerint a példamutatás és a családi háttér a legfontosabb tényező ebben a témában.
A kormány fontosnak tartja, hogy a határon túli magyarság maradjon a szülőföldjén, ugyanakkor a határon túli magyarokat a lehető legnagyobb mértékben integrálni kell mint egyéneket és mint szervezeteket is a magyar társadalomba - mondta az államtitkár. Sarkalatos kérdés a határon túli magyarság soraiban a szavazati jog. A HTMH elnöke kifejtette: a jelenlegi választójogi törvények szerint az jogosult a magyarországi választásokon való részvételre, aki állandó magyarországi lakhellyel rendelkezik, és a választások időpontjában Magyarországon tartózkodik. Ez a törvény kétharmados, módosítására csak akkor van lehetőség, ha a kormány és az ellenzéki pártok egyetértenek - nyilatkozta Szabó Tibor a Heteknek.
Az államtitkár szerint a HTMH-nak elő kell segítenie, hogy a határon túli magyar közösségek meg tudják őrizni identitásukat. Az egymás iránti szolidaritásnak kétirányúnak kell lennie az anyaország és a határon túli magyarok között.