Újabb fordulatot vett az 1993-as wacói tragédia nyomán kezdeményezett bírósági
eljárás: az FBI egy korábbi alkalmazottja ugyanis azt állítja, hogy a titkosszolgálat
ügynökei gyúlékony gránátokat is kilőttek, mielőtt lángra lobbant a David Koresh
és szektája otthonául szolgáló épület. A hét elején nyilvánosságra hozott állítást
- korábbi tagadó álláspontját feladva - az FBI is kénytelen volt igaznak
elfogadni. Az eset kapcsán az akciót elrendelő Janet Reno igazságügyminiszter és
Louis Freeh, az FBI igazgatója új vizsgálatot rendelt el, amely kiterjed arra is, hogy
miért tartózkodtak az amerikai hadsereg különleges alakulatának egységei a wacói
ostrom helyszínén. Az ügyről a The Dallas Morning News című napilap információi
nyomán a CNN hírtelevízió közölt összeállítást.
Danny Coulson korábbi FBI-tiszt, aki 1993-ban Washingtonból az akciót irányította,
a The Dallas Morning News című újságnak adott nyilatkozatában elmondta: pár órával
azelőtt, hogy 1993. április 19-én kigyulladt Waco közelében a hírhedt David
Koreshnek és követőinek menedéket nyújtó Mt. Carmel nevű épületkomplexum, az FBI
gyúlékony könnygázgránátokat lőtt az épületbe. Coulson állítása két szempontból
is magára vonta a sajtó és a közvélemény figyelmét: egyrészről, mert most történt
meg első ízben, hogy egy kormányhivatalnok a nyilvánosság előtt szembefordult a kormány
állításaival, másrészről pedig azért, mert nyilatkozata következtében az FBI egy
nappal később kénytelen volt feladni hat év óta tartó makacs tagadását, s
elismerte: valóban használt ilyen anyagokat, ám továbbra is fenntartja, hogy nem felelős
a tűz okozásáért. Janet Reno igazságügyminiszter - akit republikánus körökben
sokan a tragédia egyik felelősének tartanak - most kijelentette: „nagyon feldúlta”,
hogy az FBI hat év folyamatos cáfolat után csak most ismeri el a gyúlékony eszközök
alkalmazását. Louis Freeh FBI-igazgató elrendelte az 1995-ben egyszer már lezárt
vizsgálat újbóli lefolytatását, amelynek keretében ismét kihallganak mindenkit, aki
az ostrom idején Wacoban volt. Danny Coulson, a CNN műsorában azt állította, hogy „egészen
az elmúlt hétig” ő maga sem tudott a pirotechnikai gránátok bevetéséről.
Szerinte nem a szövetségi nyomozóhivatal, hanem az igazságügyminisztérium lehet
felelős az elhallgatásért.
Mint ismeretes, 1993-ban Koresh és követői elbarikádozták magukat Mt. Carmel nevű épületükben,
amikor a szövetségi ügynökök akciófilmbe illő stílusban megrohamozták és 51
napig ostrom alatt tartották a helyet: a falakat bedöntötték, az ablakokat betörték,
és gránátokat dobáltak az épület belsejébe. Sikertelen próbálkozásaikban az FBI
beavatkozása hozott segítséget: könnygázgránátokat lőtt az épületbe, hogy megadásra
kényszerítse a szektavezért, ám húsz perccel az utolsó gránát kilövését követően
az épület kigyulladt, s Koresh, valamint több mint nyolcvan követője - köztük számos
gyermek - a lángokban lelte halálát.
Az eset nyomán a wacói tragédia túlélői, illetve az áldozatok családtagjai pert
indítottak a szövetségi kormány ellen. Az ügyben eljáró Walter Smith ez év
augusztus 8-án utasította a szövetségi kormányt, hogy adjon át a bíróságnak a wacói
tragédiával kapcsolatos minden birtokában levő tárgyi bizonyítékot, dokumentumot és
hang-, illetve képfelvételt.
Az FBI beismerő nyilatkozata után továbbra is nyitott a kérdés, hogy ki a felelős a
tűz kirobbanásáért. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy az 51 napos ostromot túlélő,
rozoga, faszerkezetű Mt. Carmelnek nem volt szüksége túl sokra egy tűz kirobbanásához
- maga az FBI is hivatkozott erre a tényre, amikor tagadta a gyúlékony anyagok használatát.
A Mt. Carmel komplexum számos szobáját egyszerű olajlámpa világította meg, a falak
mentén pedig szalmazsákokat állítottak fel, hogy felfogják a kintről jövő lövedékeket.
A szövetségi kormány akkori vizsgálata szerint a tüzet maga Koresh és csapata
okozta. Az FBI lehallgatói a tűz kirobbanása előtt pár órával olyan beszélgetéseket
rögzítettek az épületen belül, amelyekből kiderült: gázolajjal locsolták fel a
szobákat. A vizsgálatot vezető független tűzszerészek valóban találtak bizonyítékot
arra, hogy faszenet szórtak szét, illetve gázolajjal és tüzelőolajjal locsolták fel
a padlót.
A szövetségi nyomozók és David Koresh közti alku során egy józan pillanatában
Koresh azt mondta: „Ha valaki idejönne, felégetné a házat, és mindenkit megölne,
miféle bizonyíték maradna? Ha viszont megmarad az épület, és az újságírók meg a
média meglátják a bizonyítékokat, a napnál is világosabbá válik, mi történt, és
mit tudnak művelni ezek az emberek…”
A Coulson állításában szereplő M651 CS típusú könnygázgránátok - amilyeneket
az FBI használt hat évvel ezelőtt április 19-én - egy katonai kézikönyv leírása
szerint gyúlékony szerkezetek, melyek meghibásodás esetén fel is robbanhatnak. Az FBI
jegyzőkönyvei akkurátus pontossággal fel is jegyeztek hasonló eseteket.
Coulson nem azt állította, hogy Wacóban ezek okozták a tüzet, azt azonban érthetetlennek
tartja, miért tagadta használatukat egészen mostanáig az FBI a bíróság és a
Kongresszus előtt is. Janet Reno igazságügyminiszter és Louis Freeh, az FBI igazgatója
az évek során több ízben is azt állították, hogy nem került sor gyúlékony
szerkezetek alkalmazására.
„Súlyos hiba történt, amenynyiben használtak (gránátokat). Tanúvallomást tettek
- mégpedig a kongresszus előtt. A bíróság előtt is. Másokat is rávettek arra,
hogy úgy tanúskodjanak: nem használtak gyúlékony szerkezeteket” - mondta David
Byrne, korábbi szövetségi nyomozó még a beismerő FBI-közlemény előtt. „Joggal
merülhet fel a kérdés: hátha más fajta lövedéket is használtak? Olyanokat, amelyek
a felismerhetetlenségig összeégtek a tűzben? Az egész egy végeérhetetlen üggyé válhat.
Annyi azonban bizonyos, hogy hatással van nem csupán az FBI, hanem mindenféle jogi intézmény
megbízhatóságára.”
Az új vizsgálat adhat választ arra is, hogy miért tartózkodtak az amerikai hadsereg
titkos antiterrorista alakulatának, a Delta Forece-nak a tagjai a wacoi ostrom napján a
helyszínen, mint azt szintén a The Dallas Morning News állítja. Az amerikai napilap
emlékeztet arra, hogy tilos a törvények szerint a hadsereget belföldi rendőri akciókhoz
felhasználni.
Jonestowni kérdőjelek
Egy másik tragédia, a Népek Temploma kultusz jonestowni tömeges öngyilkossága
kapcsán szintén felmerültek kérdések a bűnüldöző szervek eljárásával
kapcsolatban. Az esemény huszadik évfordulóján készült jelentés (Mi is történt
Jonestownban?, Hetek 1998. november 21.) emlékeztet arra, hogy a guayanai őserdőben
elpusztult több mint 900 ember - köztük 270 gyermek - halála körülményeit a mai
napig sem sikerült megnyugtatóan tisztázni. A CNN által készített visszaemlékezés
szerint az elmúlt évek során több pletyka keringett a CIA szerepéről. Egyesek
szerint titkosügynökök épültek be a csoportba, hogy információt gyűjtsenek. Mások
szerint az sem lehetetlen, hogy a CIA személyiségkontroll-kísérletet végzett a zárt
közösséget alkotó kultusz tagjain.
1979-ben a törvényhozás külügyi bizottsága megállapította, hogy Jim Jones, a
kultusz vezetője szélsőséges paranoiában szenvedett. 1980-ban kimondták, hogy a
CIA-nek nem volt előzetes információja a tömeges öngyilkossági tervről. Az ügy
kapcsán kibocsátott 782 oldalas jelentés mögött azonban még mindig ott van az az
5000 oldal, amely a mai napig titkosnak számít. Ezek nyilvánosságra hozatala nélkül
meglehetősen nehéz állást foglalni az ügy körül szűnni nem akaró pletykákban. Bár
a titkosítás oka állítólag az informátorok védelme volt, itt lenne az idő, hogy
napvilágot lásson a teljes igazság - véli az amerikai hírtelevízió összeállítása.