Évek óta csökken az átadott új lakások száma: a Központi Statisztikai Hivatal
legfrissebb adatai szerint az idei első félévben további 12 százalékkal kevesebb új
otthont vehettek birtokba lakóik, mint egy évvel korábban. Ma harmad-negyed annyi új
lakás épül évente, mint a nyolcvanas években. A Gazdasági Minisztériumban a múlt héten
mutatták be az új nemzeti lakáskoncepciót, amelytől azt várják, hogy az eddigi
rendszer hibáit elkerülve hatékonyabbá teszi az állami támogatások felhasználásának
rendszerét, és a középrétegek számára is elősegíti a lakásvásárlást. A jövő
évi költségvetésben lakáscélú előirányzatként 108 milliárd forint szerepel.
A tervek szerint teljesen átalakul az eddigi lakástámogatási rendszer, amelynek
bevezetésére jövő év januárjától lehet számítani. Az elgondolások szerint a jövőben
megszűnik a gyermekek után automatikusan járó szociálpolitikai kedvezmény, viszont
nemcsak új lakás építéséhez, hanem használt lakás vásárlásához, felújításához,
bővítéséhez is lehet otthonteremtési támogatást igényelni. A kormány elképzelései
szerint a támogatások elosztását az önkormányzatok végeznék el az igénylők szociális
helyzetének mérlegelése alapján, de a gyermekesek és a fiatal házasok előnyt fognak
élvezni. A támogatások elosztásának elveit később dolgozzák ki. A tervek szerint
új lakás építése, vásárlása esetén a támogatás mértéke nem haladhatja meg
személyenként a kétmillió forintot, használt lakás esetén pedig az egymillió
forintot.
A végleges lakástámogatási koncepció novemberre készül el, de az önkormányzatok részéről
azt már most is több bírálat érte. A költségvetés csak 70-80 százalékban fedezné
az otthonteremtési támogatások összegét, a fennmaradó 20-30 százalékot a helyi önkormányzatoknak
kellene előteremteniük. Önkormányzati vezetők szerint ennek a 20-30 százalékos önrésznek
az előteremtése az anyagi gondokkal küszködő testületek számára szinte lehetetlen.
Az új lakáskoncepció másik jelentős eleme a lakáscélú banki hitelek és jelzáloghitelek
támogatása: a kamatterhek egy részét átvállalja az állam. Egyrészt minden lakásvásárlásra,
bővítésre, építésre felvett banki hitelre automatikusan megadnák a kedvezményt. Így
a 22 százalék körüli piaci hitelkamat helyett csak 15-17 százalékot kellene fizetni
a hitelfelvevőnek, fiatal házasok és gyermekes családok esetén pedig a kamatok 8-10
százalék körül lennének. Ezenkívül a lakáscélú hitelek finanszírozását szolgáló
jelzáloglevelekhez 3 százalékpontnyi költségvetési támogatást adnának.