Munkatársunktól
Pénzügyi tervek górcső alatt

Majdhogynem teljes az egyetértés a kormánypártok között a jövő évi büdzsét és az adóváltozást illetően - derült ki azon a megbeszélésen, ahol a pénzügyminiszter a kormánypártokkal tárgyalt.

Szájer József, Csúcs László és Mádi László

Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője elmondta: amennyiben a kis- és középvállalkozások fejlesztése, a lakásépítés, a családtámogatások további növelése, az útépítés, az idegenforgalom és az oktatás fejlesztése mint kiemelt szempontok érvényesülnek a költségvetésben, a frakció messzemenően támogatja mind az adótörvényeket, mind pedig a jövő évi költségvetést.
Balsai István, az MDF frakcióvezetője reálisnak nevezte a 2000. évi költségvetést, és ezért a képviselőcsoport támogatásáról biztosította a tervezetet a parlamenti vita során.
Csúcs László (FKgP) viszont kifejtette: nem látja indokoltnak azt, hogy elutasítsák a 413 milliárd forintos agrártámogatási igényt. Hozzátette: a képviselők egy hatáselemzés nélküli adótörvény-csomagot kaptak kézhez, egy új adónem bevezetése pedig ellentétes a kormányprogramban megfogalmazottakkal. A képviselő az adókat illető változtatásokat nem tekinti reformnak, mindössze „egy kicsit bővebbre sikeredett kiigazításnak” tartja. Csúcs megerősítette: az FKgP nem támogatja a biztosítási adó jövő évi bevezetését, mert a helyzet nem érett meg erre.
Az adótervezetet a vállalkozói érdekképviseletek is górcső alá vették. „A meghirdetett adóreformtól elsősorban a vállalkozói terhek csökkenését és a kisvállalkozások adminisztrációjának könnyítését várták” - nyilatkozta lapunknak Pogácsás Péter, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) közgazdásza.
„A változások legpozitívabb elemének az átalányadózás kiterjesztésének ígéretét tartjuk az egyéni vállalkozások széles körére. A kamarák nem bánják, hogy a kedvezményes áfakulcsok nem emelkedtek a beharangozottak szerint, egy ilyen emelést csak abban az esetben tudnának elfogadni, amennyiben az így nyert többletbevételt a társadalombiztosítási terhek csökkentése révén visszaosztanák a gazdasági élet szereplői számára” - mondta Pogácsás. „A kisvállalkozások hátrányos megkülönböztetését jelenti ellenben az áfa-visszatérítések kiutalásának megszigorítása. A 4 millió forintos bevételi határ felállítása a különböző beruházási kedvezményektől egyébként is eleső kisméretű vállalkozásokat sújtja. A BKIK-ban örülnek annak, hogy az osztalék adójának alacsonyabb kulcsa 20 százalék maradt a beígért 25 százalék helyett, de továbbra is szorgalmazzák a büntetőadóként funkcionáló (egészségügyi hozzájárulással is megfejelt) magasabb, 35 százalékos kulcs csökkentését” - szögezte le a közgazdász. „A kamarák nem támogatják az iparűzési adó áttelepítését a központi adóhatósághoz, mert a vállalkozók települési szinten befizetett és felhasznált hozzájárulása növeli a gazdálkodó szervezetek súlyát a helyi közéletben.”