A novoszibirszki zsinagóga irodáját Purim ünnepén
dúlták fel Fotó: Kommerszant
Néhány évvel ezelott egy Pétervárhoz közeli
kisvárosban érdekes eset történt. A helyi kommunista
szervezet tekintélyének növelése érdekében elhatározta,
hogy soraiba invitál egy a városban jól ismert közéleti
személyiséget, a munka hosét. Ez az ember ötven évig volt
tagja a kommunista pártnak, sok éven át az SZKP (a
Szovjetunió Kommunista Pártja) Városi Bizottságának a
titkáraként tevékenykedett, majd a város egyik befolyásos
vezetoje lett. Az SZKP betiltása után újjászületett
kommunista szervezet új vezetoje a régi káderrel való
találkozásakor együttmuködést ajánlott fel, egy percig sem
kételkedvén abban, hogy igenlo választ fog kapni. A felelet
mégis határozott "nem" lett.
- De miért? - csodálkozott az új vezeto.
- Azért, mert öregségemre kellett megtudnom, hogy a
kommunista pártot, amelynek egész életemet áldoztam, zsidók
alapították. Ez egy zsidó párt, nem vállalok vele
közösséget.
Ez az eset nyilvánvalóan megmutatja, hogyan gyozte le az
antiszemita a kommunistát egy és ugyanazon emberen belül. Sok
példa akad arra, hogy a mostani kommunisták Oroszországban
még inkább antiszemita álláspontra helyezkednek, jóllehet az
antiszemitizmus nemcsak a kommunistákra jellemzo. Az orosz
társadalom legkülönbözobb politikai irányultságú és
más-más rétegekhez tartozó tagjai is meg vannak vele
fertozve.
Iván és Marija
De mik is a zsidóellenesség okai Oroszországban?
Az elso ok vallási és történelmi. Oroszország
hagyományosan keresztény ország. Mint minden keresztény
országra, rá is mindig jellemzo volt egyfajta elutasító
magatartás a zsidók felé: "A zsidók megtagadták Krisztust,
akit ezért megfeszítettek". Elsosorban a középkorban
alakult át ez a magatartás olyan felfogássá, amely szerint a
zsidó bunös nép. A középkori Európában mindez a zsidók
tömeges üldözésébe torkollott. Ekkor még Oroszországban
ilyen jelenség nem volt megfigyelheto. Elsosorban azért, mert
zsidók akkoriban még nem éltek ezen a területen, hiszen
Oroszország a világ más részeitol elzártan élt. Ábrahám
leszármazottai csak a XVIII-XIX. században jelentek meg a
világnak ezen a táján. Amikor Oroszországban elkezdodtek a
zsidó pogromok, Európában azok már a múltéi voltak. A
fejlettebb Európa a pogromokra mint az orosz eroszak
következményeire tekintett. Eroszakból persze nem volt
hiány. Az alacsony képzettségu, nem ritkán írástudatlan,
mindazonáltal rendkívül vallásos néptömegek "bosszút
álltak" Krisztusért, akit egyébként saját orosz
istenükként tiszteltek.
Az emberek hétköznapi felfogása Oroszországban - és
máshol is - mindig tele volt tévedésekkel és mítoszokkal.
Máig is elterjedt az a nézet, amely szerint az Iván és Marija
nevek orosz eredetuek, holott valójában zsidó nevekrol van
szó. E keresztnevek Oroszország jelképévé váltak: a
második világháború idején a németek minden oroszt Ivánnak
hívtak.
Barna történelem
Az oroszországi zsidóüldözés másik oka az volt, hogy az
oroszok nem fogadták el a zsidók jólétre vonatkozó
nézeteit. Az orosz pravoszláv vallás eredendoen elítéli a
gyarapodásra irányuló erofeszítéseket. Mindig is olyan
ideálokat követett, mint a saját szükségletek betöltése
és a szegénység. Az orosz vallásos felfogás szerint a
szegény ember közelebb áll Istenhez, mint a gazdag.
Ez a vallásos meggyozodés idovel a világi orosz társadalom
számára is erkölcsi mintává vált. Nem véletlen, hogy a
világhíru orosz irodalom egészében alig találni vonzó
példát gazdag ember alakjára. Mellesleg ez nagyban
megmagyarázza az orosz kommunizmus jelenségét is: a zsidók
között mindig magasabb volt a gazdag emberek aránya, mint az
oroszok között, s ez ellenérzéseket váltott ki az elobbiek
irányában.
A modern Oroszországban a zsidók iránt érzett ellenszenv
másik oka az 1917-es bolsevik forradalomban való aktív
részvételük. Ráadásul a fo szerepeket játszották. A
szovjet Oroszországban e tény hosszú ideig ismeretlen volt. A
nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején azonban
rengeteg errol szóló kiadvány jelent meg. Ugyanakkor a
forradalmat egyre inkább orosz történelmi tragédiaként
értékelték, amely az orosz fejlodésre a leheto
legkedvezotlenebbül hatott. Elterjedt a "cionisták
Oroszország-ellenes zsidó-szabadkomuves
összeesküvésének" eszméje. Az összeesküvés a bolsevik
forradalomba torkollott, melynek célja, úgymond, az ország
teljes legyengítése és a zsidó kommunista kísérlet
bevezetése volt. Ezen elmélet támogatói szerint az
országból egyetlen hatalmas kibucot akartak szervezni. Sok
orosz patrióta számára ezek a "történelmi felfedezések"
alapul szolgáltak a zsidógyulölethez. Számos hazáját
szereto orosz úgy véli: a zsidók Oroszország esküdt
ellenségei. Valahogyan feledésbe merül az a tény, hogy a
zsidók között is sok valódi patrióta akad.
A keseru kapitalizmus
Bizonyos, hogy a jelenlegi kapitalista reformok is a
zsidóellenesség egyik fo okaként nevezhetok meg. A
kilencvenes évek elején az ország lakosságának többsége a
változásokat támogatta, mivel arra számítottak: a
kommunizmus csodjével elkövetkezik a gazdasági fellendülés
és a társadalmi igazságosság idoszaka. Mára az oroszok
dönto többsége nagyot csalódott a reformokban.
Életszínvonaluk mind mélyebbre süllyed. Hosszú évek óta
nem kapnak fizetést, nyugdíjat, melyek átlagosan 50, illetve
20 dollárt tesznek ki. A liberális reformok támogatói és
bevezetoi kezdettol fogva az értelmiségi rétegbol kerültek
ki, melynek legaktívabb és legszembetunobb részét mindig is
zsidók alkották. Az orosz értelmiség körében elég magas a
zsidók aránya. Ok lettek az orosz változások éllovasai. Az
o nevükkel hozzák összefüggésbe az orosz kapitalizmus
második születését. Jegor Gajdarról, Anatolij Csubajszról
és Borisz Nyemcovról van szó. A rendelkezésre álló adatok
szerint az elso ketto valójában nem is zsidó, pusztán
idegen hangzású nevük van. Azonban emberek milliói vannak
meggyozodve ennek ellenkezojérol, és ezen lehetetlen
változtatni.
Számos szemita származású van az oligarchák között:
olyanok, akik üzleti vállalkozást kezdtek, és befolyással
bírnak a politikára. Közülük Borisz Berezovszkij áll a
legközelebb Jelcin elnökhöz. Sok botrányba belekeveredett
már, és több buntett elkövetésével is gyanúsítják. A
havi 10-20 dollárból élo milliókban gyulöletet kelt a
Berezovszkijhoz vagy Guszinszkijhoz hasonló emberek
milliárdokra rúgó vagyona. A gazdag zsidók elleni
gyulöletet aztán azokra a zsidókra is kiterjesztik, akik -
mint a lakosság többsége - szegényen élnek.
Az orosz államhatalom általában elítéli az antiszemitizmus
megnyilvánulásait. Nos, pont ez az egyik oka annak, hogy a
tömegek mégis ezt a nézetet vallják. A magyarázat egyszeru:
ma az orosz társadalom legkülönbözobb rétegei teljesen
elítélik Jelcin rezsimjét. Ez pedig azt jelenti, hogy
visszautasítanak mindent, amit ez a rezsim támogat. Az
antiszemita megmozdulások a jelenlegi hatalom elleni
tiltakozást jelentik, a liberális piaci reformok ellen
irányulnak, melyek egyeseket - persze nem feltétlenül csak a
zsidókat - gazdaggá tettek, míg másokat elszegényítettek.
Mint ahogyan a megfigyelok észrevették, azt az embert, aki
demokratikus és liberális nézeteket vall, ma Oroszországban
azonnal zsidónak tekintik. Néhány évvel ezelott egy neves,
zsidó származású személyiség nyílt levelet tett közzé,
melyben felhívta az olyan embereknek a figyelmét, mint amilyen
Berezovszkij is, hogy viselkedjenek bölcsebben. Arra
figyelmeztetett, hogy az ellenük irányuló társadalmi
gyulölet az egész orosz zsidóságot fenyegeti.
Úgy látszik, az elorejelzések nem voltak alaptalanok.
Legutóbb a Zsidó Kulturális Központ igazgatója, Leopold
Kajmovszkij elleni merénylet támasztotta ezt alá, melyet
június közepén követtek el. De az ehhez hasonló esetek, mint
például a zsinagógák elleni nagyszámú robbantási és
meggyalázási kísérletek, aligha nevezhetok elszigetelt
eseményeknek. Elemi megnyilvánulásai ezek az Oroszországban
zajló eseményekkel szembeni elégedetlenségeknek. Az
antiszemitizmus egyben a primitív világlátásnak is a
következménye, amely mindig keres magának ellenséget, akit
minden nyomorúságért okolni lehet. Sok ember számára az a
legegyszerubb, ha a zsidókból csinál ellenséget. Sokak a
pravoszlávia számára idegen kultúrájú személyeknek
tekintik oket. Azok állítják ezt, akik az ortodox vallást
nemzeti ideológiává akarják tenni. Mások a zsidók
rovására írják a forradalmat és a kommunizmust. Egy harmadik
csoport az o nyakukba varrja a jelenlegi rabló kapitalizmust
és a gyulöletes rezsim támogatását. Oroszországban az
élet egyre rosszabbodik, így valószínu, hogy az antiszemita
megnyilvánulások még nem fejezodtek be.