A szerencsejáték évezredek óta hozzátartozik a "kenyér
és cirkusz" témaköréhez. A szerencsében való bizakodás
gyenge pontja az embernek, de kétségtelenül nyereséges vállalkozás
a szervezoknek, no meg a szerencsés keveseknek. Az állami
tulajdonban lévo Szerencsejáték Rt. adózás elotti nyeresége
nem kevesebb, mint 4 milliárd forint volt 1997-ben. Nem titok,
hogy a játékosok töredékét nyerhetik annak az összegnek,
amit reménykedésükben befizetnek.
Az érem másik oldala a pszichológia. A szenvedélyes
szerencsehajhászás közben olykor szenvedélybeteggé válik a
játékos. Számuk 3-4 ezerre teheto Magyarországon, sot 20 százalékuk
már öngyilkosságot is megkísérelt. A pszichiátriai betegségek
között ugyanis a szenvedélyes szerencsejátékosok hordozzák
magukban a legnagyobb öngyilkossági hajlamot. "A szerencsejáték
mindig magával fog ragadni 2-3 százaléknyi áldozatot. A
szenvedélybetegek számára a játék a vallásuknál, az életüknél
is fontosabb, gyakorlatilag betilthatatlan" - derül ki a
Szerencsejáték Felügyelet Fortuna 2000 címu tanulmányából,
melyet a Mentálhigiénés Programiroda közremuködésével készített.
Jellemzo, hogy a 3-4 ezer kóros játékfüggo mellett
8500-9000 rendszeresen játszó, de gyógykezelésre nem szoruló
szerencsejátékos él hazánkban - ok átlag 2500 forintot költenek
szenvedélyükre havonta.
Legkedveltebb játékuk évek óta a lottó, érdekes viszont,
hogy míg az ötös lottó 1998-as forgalma három százalékkal
csökkent az elozo évhez képest, addig a hatos lottóé 44 százalékkal
nott. A sorsolásos játékok közül a Kenó 26 százalékos
visszaesése a legszembetunobb, míg a fogadási játékok esetében
(Tipp-Mix) kétszeres a forgalomnövekedés. A kaparós
sorsjegyek is kelendok: háromszor több fogyott belolük
tavaly, mint 1997-ben. Legtöbben a "Szerencsés eb" elnevezésu
sorsjegyet kaparják, melynél a legnagyobb nyeremény (három
kutyaház és két kutya esetén) ötmillió, a legkisebb pedig
száz forint, ez utóbbihoz három csont és egy kutya szükséges.
Összességében elmondható, hogy a különbözo szerencsejátékok
forgalma évek óta növekszik.
A játékszervezés piacán szinte monopolhelyzetben lévo, állami
tulajdonú Szerencsejáték Rt. az 1997-es esztendot a minoség
éveként jegyzi. Az ekkor elért, reálértéken 37 milliárd
forintos árbevétel tíz százalékos forgalomnövekedést
jelentett. A társaság, az egyik legnagyobb magyar vállalatként
jelentos mértékben hozzájárul a közkiadásokhoz, emellett a
magyar sport legnagyobb támogatója. Bevételeinek egy részét
környezetvédelmi, közbiztonsági célokra fordítják. Újításként
karitatív sorsjegy bevezetését tervezik - spanyol és
izraeli mintára - jótékonysági céllal. Ezek árusításához
rászoruló emberek közremuködését is igénybe kívánják
venni. A jövo jegyében pedig már telefonon és interneten
keresztül is lehet fogadásokat kötni, de jön a videolottó
is.
A világ sokat változott a szerencsejátékok terén is, és ez
nemcsak a technikára vonatkozik. Az egykor vallási, uralkodói
tilalom alatt álló játék szervezése mára az állam kezében
összpontosul, aminek oka a szinte egyetlen állandónak
tekintheto tényezo a szerencsejátékkal kapcsolatban: jól jövedelmezo.
Nem véletlenül próbálkoznak sokan Fortuna kegyeibe jutni.
1998-ban egy magyar lakos átlagosan 16-20 dollárt (körülbelül
5 ezer forintot) fordított szerencsejátékra. Ez azt jelenti,
hogy tavaly 50 milliárd forintot fordított a magyar lakosság
erre a szenvedélyére, s ez 6 százalékkal több, mint az elozo
évben. 1998-ban csak ötös lottóra 17,68 milliárd forintot költöttek
az emberek, és csupán 5,6 milliárdot - a bevétel 31 százalékát
- fizették ki nyereségként.