Kadét Erno Roma Sajtóközpont
Kultúrházból faházakba

Mire lapunk megjelenik, már ideiglenesen felállított faházaikban laknak a jelenleg az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) muvelodési központjában elszállásolt zámolyi roma családok. Egyelore nem tudni azonban, hogy a múlt hónap végére beígért végleges megoldást jelento szocpolos házak építését mikor kezdi el és fejezi be az építéssel megbízott országos önkormányzat közhasznú társasága. A zámolyiak bíznak az OCÖ ígéretében.

A hat zámolyi roma család vesszofutása 1997. október 31-én kezdodött, amikor az otthonukként szolgáló régi cselédház egy vihar következtében súlyosan megrongálódott. Ezután a települési önkormányzat a helyi kultúrházba költöztette oket. "Szerettük volna késobb megjavítani, de az önkormányzat életveszélyesnek minosítette a volt cselédházat, aztán gyorsan le is bontatta" - meséli Krasznai Ibolya, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, aki maga is fedél nélkül maradt.
A kisebbségi ombudsman vizsgálata szerint egyébként a polgármester törvénybe ütközo módon intézkedett az épületegyüttes megsemmisítésérol, mint ahogy azt az illetékes közigazgatási hivatal is jogsértonek találta. Közben az önkormányzat felszólította a családokat a muvelodési ház elhagyására, egyes vélemények szerint azzal a nem titkolt várakozással, hogy az érintett családok majd a települést is elhagyják. Tavaly nyáron pedig a felhalmozott hátralékokra hivatkozva kikapcsolták a villanyt és a gázt is (ezeket osszel kapcsolták vissza).
Az Országos Cigány Önkormányzat - Farkas Flórián elnök személyes kezdeményezésére - eközben 500 ezer forintot utalt át az önkormányzat számlájára, hogy abból telket vásároljanak a hat családnak, és a telkeken szocpolos házak építéséhez kezdjenek. Az OCÖ vállalta négy lakás építését, azért nem mind a hat családnak, mert kettonek nem jár jelentos mértéku szociálpolitikai kedvezmény.
Múlt év augusztusában már a típustervrajzok is elkészültek, és úgy látszott, az alapásás hamarosan elkezdodhet. Az utcabélieknek azonban aláírást gyujtöttek a családok odaköltözése ellen, és emiatt végül a kultúrházban tengodok maguk kérték az önkormányzatot, hogy egy másik telket biztosítson nekik. Az két másik, a falu szélén található ingatlant jelölt ki a majdani hat lakás helyszínéül. Az új telkek ugyan már december elején rendelkezésre álltak, és az OCÖ márciusig vállalta is, hogy legalább a tervadaptációkat elkészíti, a januári kisebbségi önkormányzati választások miatti elfoglaltságra hivatkozva azonban az egészbol nem lett semmi.
Áprilisban jogeros végzés született a családok kultúrházból való kilakoltatása ügyében, a bíróság határidonek július 31-ét jelölte meg. Az építés lebonyolításáért felelos OCÖ lakásépíto társasága, a Szociális Építo Kht. egyébként nem éppen a gyors munkájáról híresült el. A kht. ugyanis 1996-tól 1998-ig 40 millió forintot kapott az államtól, hogy 250, önerovel nem rendelkezo család számára építsen szocpolos házat, ám a tavaly év végi határidore alig több mint 100 (Farkas Flórián egyik nyilatkozata szerint 108, a másik szerint 128, a legutóbbi szerint 158) ilyen lakás készült el. Alig három év alatt már a harmadik ember távozott a kht élérol. A legutolsónak épp a zámolyi építkezéssel lett tele a pohár.
Zámolyon pedig közben lejárt a legvégso határido, a polgármester pedig eltökéltnek mutatkozott abban: akár karhatalmat is alkalmazva, de eléri, hogy a romák a kultúrházat elhagyják. Megfenyegette oket: huszonkét gyereküket állami gondozásba veszik. Az idoközben már elhelyezési kötelezettséget is bevállaló OCÖ, mivel egy hét alatt nem tudott albérleteket szerezni, saját budapesti kultúrházába költöztette a noket és a gyermekeket, akiket orzo-védo szolgálattal vigyáztatott. Miközben a férfiak a ideiglenes elhelyezést biztosító faházak összeállításán dolgoztak, az asszonyok és a gyerekek az OCÖ muvelodési házában laktak. Úgyannyira, hogy a sajtónak napokig nem engedélyezték a belépést, a bentlakókat pedig csak "felügyelettel" engedték ki. Farkas ezt nekünk azzal magyarázta, hogy a zámolyiak szabad akaratukból döntöttek így. Krasznai Ibolya, aki napokkal korábban még élesen bírálta az OCÖ-t és személy szerint Farkast, most már arról beszél, hogy köszönettel és hálával tartoznak az országos önkormányzatnak. A színeváltozásra bizonnyal magyarázatot adhat, hogy mint a Roma Polgárjogi Alapítványtól megtudtuk, Krasznai csütörtökön telefonon kereste meg oket, és a szervezet elnökének, Horváth Aladárnak elmondta, hogy kényszerhelyzetben vannak. És valóban, ha az OCÖ nem biztosítja az állam által a szociális kedvezményhez feltételül szabott önrészt, ami az építkezés költségeinek egyharmadát teszi ki, aligha lesz fedél a fejük felett. A faházak téliesítése pedig kérdéses.