Hetek - III. évfolyam, 26. szám, 1999. július 03

Szerdán végetért az I. Budapesti Nemzetközi Tudományos Filmfesztivál. A szakmai és a szélesebb nagyközönség több, valóban izgalmas film- és tudománytörténeti, valamint szociológiai és kutatási szempontból jelentős filmmel találkozhatott ezen az úttörő jelentőségű filmbemutatón. A rendezvény fő szervezője és támogatója, a francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont igazgatója, Jean-Michel Arnold volt.

A fesztivált záró díszelőadáson a világhírű francia vegyész, Pasteur (1822-1897) életútját és legjelentősebb tudományos felfedezéseit bemutató alkotást vetítették le. A kultúrnövények kórokozóinak legyőzését, a pasztörizálási eljárás bevezetését, az állati vírusok elleni drámai küzdelmet, a veszettség elleni vakcina létrehozását történeti hűséggel feltáró, 1926-ban készült némafilmet Vukán György zeneszerző inspiratív élőzenével kísérte.
A versenyfilmek közül A legjobb szándékkal című dán film a francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont és a Nemzetközi Tudományos Tanács különdíját nyerte. A film a dániai eugenikával foglalkozik, azzal, hogy 1929-ben Dánia volt az első európai ország, ahol a sterilizációt törvénybe iktatták. Törvény mondta ki az „elfajzott emberi egyedek”, degeneráltak és bűnözők ivartalanítását, szaporodásuk tiltását. Ettől az időponttól 1967-ig több mint 11 ezer dán embert sterilizáltak akaratuk ellenére, egy magasabb rendű emberi faj létrehozásának céljából. A film döbbenetes dokumentum az emberi szabadság és önrendelkezési jog ellen államilag elkövetett bűncselekményekről, egyfajta sajátos európai rasszizmus, a „fajhigiénia” áltudománya nevében.
A zsűri különdíját kapta Az élő és mesterséges című film, mely az informatika születésével és fejlődésével azt mutatja be, ahogyan a robotok megtanulják az élet „utánzását”. Napjainkban az informatikán belül egy új terület bontakozik ki, melyet „mesterséges életnek” neveznek. Hihetetlen gépállatok és emberi robotok tűnnek fel, melyeket a fejlődés, a tanulás, a kollektív intelligencia képességeivel láttak el, és ezáltal „életfunkciókat” képesek produkálni.
A zsűri fődíját az Idő előtt (Before Their Time) című angol film kapta. Az alkotás megrázó dokumentuma a születendő csecsemők egy ezrelékét érintő úgynevezett „Matuzsálem-szindrómának”, a kisgyermekek rohamos elöregedésének. Élnek közöttünk emberek, akiknek biológiai órájuk másként pörög, mint a többségnek. Évek alatt évtizedeket öregszenek, és gyermekkorukban aggastyánként halnak meg. A film egy mindennapi család drámai küzdelmét mutatja be a gyermekük életét fölfaló idővel.
Az UNESCO különdíját az Eksön című magyar dokumentumfilm kapta. A rendező, Varga Ágota a magyar társadalom egyik kóros tünetét mutatja be, amikor a játékautomata-függő gyerekek - gyakran a fiatalkori bűnözéssel összefüggő - világába kalauzolja a nézőket. A naponta nemritkán tízezreket eljátszó tizenévesek szülei aktív vagy passzív formában maguk is részesei gyermekeik veszélyes szenvedélyének.
Összességében elmondható, hogy az I. Budapesti Nemzetközi Tudományos Filmfesztivál figyelemreméltó társrendezvénye volt az egy időben Budapesten megrendezett Tudomány Világkonferenciájának, és valóban közelebb hozta a modern tudományt a hétköznapok világához.

A héten Budapest adott otthont a Tudományos Világkonferencia címmel megrendezett nagyszabású tudóstalálkozónak, ahová Togóból és Grenadából is érkeztek tudósok. A szervező UNESCO a tudománytörténet huszadik századi eredményeinek és hiányosságainak összefoglalását tűzte ki célul. Az eseményt megnyitó beszédében Göncz Árpád kiemelte: Ahogy a XX. század az atomkorszak, az űrhajózás, az információs forradalom és egyben az önpusztító világháborúk évszázada is volt, legyen úgy a következő évszázad a bölcsesség korszaka, amelyben a tudomány eredményeit felelősségteljesen, a prosperitás érdekében használják fel. 150 ország több mint 2500 - köztük 12 Nobel-díjas - kutatója, tudományszervezője folytatott eszmecserét a jövőnket érintő problémákról: a tudósok társadalmi elkötelezettségéről, a nők kutatásban való részvételének elősegítéséről, a fejletlen országokból történő agyelszívásról. Szó esett etikai kérdésekről, valamint arról is, hogy miként lehet a tudományos kutatásokat jobban összhangba hozni az alapvető emberi szükségletek kielégítésével, mint amilyen az ivóvíz, az élelem, a lakóhely iránti igény - mindez különös hangsúlyt kap a várható túlnépesedés és a klímaváltozás tükrében. A felsőoktatás jelentőségéről szólva a pakisztáni küldött hangsúlyozta: az egész fejlődő világ termelése a Japán GDP fele, és jóllehet ez a távol-keleti ország igen szegény természeti kincsekben, azonban mintegy 110 egyetemet üzemeltet...