SZOBOTA ZOLTÁN
Kábult fiatalok
A Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói körében végzett reprezentatív felmérések alapján kiderült: az utóbbi években sem az alkoholfogyasztás, sem a dohányzás nem növekedett olyan ilyesztő mértékben, mint a drogfogyasztás. Szakemberek egybehangzóan állítják, hogy a kábítószerkereskedelem virágkorát éli Magyarországon, és a „könnyű drogok” elszaporodásával párhuzamosan csökken a fogyasztói korhatár.
„Magyarországon az 1990-es évek eleje óta az összes létező, klasszikusnak számító kábítószer megvásárolható” - mondta a Hetek kérdésére Hollósi György alezredes, az ORFK kábítószer bűnözés elleni osztályának vezetője. A terjesztői hálózatok kábítószerenként eltérnek, de a célcsoport minden esetben ugyanaz: a fiatalság. Számukra találták ki a Hollandiából importált és elsősorban az úgynevezett drogdiszkókban beszerezhető amfetaminszármazékokat: a „speedet” és az „extasyt”. A tabletta formájában tálalt mesterséges ajzószer gyakorlatilag kikapcsolja a fáradtság érzését, ezért fogyasztói akár 24 órán keresztül is képesek ütemes zenéjükre táncolni. A szórakozóhelyeken forgalmazott kábítószer-terítés azért jobb üzlet, mert nem kell vadászni a fogyasztóra, ugyanakkor komoly feladat elé állítja a rendőrséget, hiszen egy látszólag törvényesen működő diszkó falain belül nehezebb lefülelni a dílereket. A szakember óvatos becslése szerint hazánkban 100-150 ezer olyan fiatal van, aki hétvégenként legalább egyszer fogyaszt amfetamint. A sajnálatosan sok tapasztalat azt mutatja, hogy a szer hihetetlen károkat okoz: elsősorban a fizikai állóképességet veti vissza, illetve a szív és az agy működésében hoz létre gyakran visszafordíthatatlan zavarokat.
Hollósi György adatait a Drog Stop telefonos lelkisegély szolgálat munkatársa is megerősítette lapunknak. Mint elmondta, folyamatosan nő a fiatalkorú fogyasztók száma, ám ami még ennél is szomorúbb, hogy egyre fiatalabbak kerülnek függőségbe. Idén az általános iskolákban is megjelentek a dílerek, így egyre több 10 év körüli gyermek szorul segítségre. A szakember azt javasolja a droggyanús gyerekek szüleinek, hogy a kétségbeesés helyett szerezzék be a már patikákban is kapható drogtesztet, amely az úgynevezett „terhesteszthez” hasonló elven működik és a vizeletből mutatja ki a drogot. Jelzés értékű, hogy kora délutáni beszélgetésünkig 46 telefon érkezett a segélyszolgálathoz.
Dr. Mlinarics Edit, a Matrix Szenvedélybetegek Hozzátartozóinak Egyesülete elnöke már hétéves, bandába beépült drogossal is találkozott. Szerinte a szülők odafigyelése alapvető ebben a kérdésben, és ezt már egészen kis korban el kell kezdeni. „A miniszter fiától a romagyerekekig minden társadalmi réteg képviseltetve van, legfeljebb az a különbség, hogy az egyik méregdrága drogot használ a másik pedig csavarlazítót” - állapította meg az elnökasszony. Úgy véli: Azt, hogy valaki kábítószeres lesz-e, nagyban befolyásolják a családi körülmények. Tapasztalatai alapján a kábítószerélvezők felmenői között szükségszerűen találunk alkoholistát, idegbeteget vagy öngyilkost, de a deviáns elhajlások melegágya valójában a csonka vagy rosszul működő család. A legtöbb fiatal kiváncsiságból kísérletezget, ezért a doktornő kiemelkedő fontosságúnak tartja az iskolai felvilágosító előadásokat. A szülők felelőssége azonban semmivel sem pótolható, hiszen nekik kell észrevenniük, ha gyermekük magatartása megváltozik. Árulkodó jel lehet a drogos szubkultúra fekete viselete, az új baráti kör, a gyakori éjszakázások és nappali alvások, bamba vagy éppen felpörgött reakciók, cigarettasodró zöld fűmaradvánnyal a zsebben, furcsa izzadás és a tág pupilla vagy a vörös szem is.
Az elnökasszony lényeges problémának tartja, hogy a szülők nagyrésze szégyenli drogos gyermekét. Úgy véli: Annak ellenére, hogy a társadalom csak az alkoholisták felé toleráns, a drogosokat viszont diszkriminálja, le kell győzni a szégyent és minél előbb szakemberhez fordulni. Nagy segítséget jelent, hogy a téma publikációja egyre nagyobb, így megszűnik annak tabu jellege.
Hollósi György szerint is az a baj, hogy a szülők csak végső elkeseredésükben fordulnak szakemberhez vagy a rendőrséghez. „Persze legjobb, ha először informálódik, beszél egy drogambulanciával vagy hasonló sorsú szülőkkel” - tanácsolta Hollósi, majd hozzátette: A kezdő és fiatalkorú kábítószeresnek inkább pszichikai ráhatásra van szüksége ahhoz, hogy abbahagyja a drogozást. A legtöbben inkább akkor mennek be a drogambulanciára, ha szüleiken kívül más ösztönző hatás is éri őket közvetlen környezetükből, de az is előfordul, hogy csak egyszerűen ráébrednek kiszolgáltatott helyzetükre - tette hozzá.
A március 1-jével életbe lépett új hatályos kábítószerellenes törvény a már meglevő Btk-passzusokat szigorította meg. Elsősorban a terjesztőkre és a kereskedőkre vonatkozik, az ő tevékenységük esik immár szigorúbb elbírálás alá. Ennek fényében, ha egy díler lebukik, és kiderül róla, hogy már legalább egy éve teríti az „anyagot”, akkor 2 évtől akár életfogytiglanig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Súlyosbító körülmény az is, ha valaki iskola, könyvtár előtt vagy laktanyában illetve börtönben ad el kábítószert. 1999. március 1. előtt az úgynevezett „elterelés” volt érvényben, mely szerint, ha egy fogyasztó lebukott, akkor a büntető eljárás helyett választhatta az orvosi kezelést. Március 1-vel ez megváltozott, ma már mindenképpen lefolytatják az eljárást.
Mlinarics Edit visszaesést észlelt a segítségre szoruló drogfüggők feltárulkozásában a törvény megjelenése óta. Mint mondja: „A drogosok azt gondolják, hogy az orvosok kiadják őket a rendőrségnek, és nem akarnak 5 évet ülni egy füves cigi miatt.”
A Drog Stop munkatársa is azzal nyugtatja pácienseit, hogy az orvosoknak nincs tájékoztatási kötelezettségük a rendőrség felé.
Hollósi úr azonban egyértelművé tette: „Nem igaz, hogy a drogosok azért nem mennek be a drogambulanciákra, mert az orvosok átjátszák őket a rendőrség kezére. A rendőrség ilyenkor fellélegzik, nem pedig lecsap. Csak abban az esetben történik rendőri beavatkozás, amikor súlyos bűncselekmény van a háttérben.”
Összeállításunk a teljesség igénye nélkül mutatja be a Magyarországon jelenleg forgalomban lévő kábítószereket egy rendőrségi szakértő és egy volt drogfüggő beszámolója alapján.
Heroin - 1992 óta van Magyarországon, főleg Budapest és Miskolc a terjesztési gócpont. A piacot koszovói albánok uralják, ők szervezik a behozatalt a „balkán útvonalon”, Törökország felől Kelet-Európába. Elsősorban magyar viszonteladókat alkalmaznak, de újabban arab és nigériai csoportok is részt vesznek a belső kereskedelemben. Grammonkénti ára 5-6 ezer Ft, ebből minimum fél gramm kell egy fogyasztónak naponta, hogy ne kerüljön kórházba elvonási tünetekkel. Már 2-3 alkalom után függőséget okoz.
Kokain - Csekély mennyiségben forog a piacon magas ára miatt. A kokainpiac egy jól szervezett magyar csoport kezében van. Egy gramm 13-17 ezer Ft között mozog, és enynyire szüksége is van egy aktív fogyasztónak naponta. 15 ezer Ft-os átlagot számolva ez havi 450 ezer Ft, ami már felveti a beszerzési bűnözés lehetőségét is. Két-három alkalom után függőséget okoz.
Amfetamin - 1994 óta folyamatosan felfelé ívelő tendenciát mutat. Két fő csoportja van: a poralakban is terjesztett „speed” és az „extasy” tabletta, melyek a többi droggal ellentétben mesterséges alapanyagokból készülnek. Az elmúlt öt évben egy olyan ifjúsági réteg köreiben terjedt el, akik nem tudják nélküle elképzelni a hétvégi szórakozásukat. A behozatal magyar csoportok által történik autóval Hollandiából. 1000-1500 Ft-ba kerül darabja és óvatos becslések szerint is 100-150 ezer fiatal vesz be hétvégenként legalább egyszer amfetaminszármazékot. Nem annyira testi, mint inkább erős lelki függőséget okoz. Sok díler szívgyógyszert ad el extasy helyett, ami életveszélyes.
Marihuána (füves cigaretta) - Az egyetlen Magyarországon előállított kábítószer. Beszerző drogturizmusa 1990-1993-ig tartott, de mivel sokan lebuktak, 1994 óta csak a holland vegyészek által speciálisan nemesített kendermagokat csempészik haza Amsterdamból. Termesztése nagy szakértelmet igényel, Hollandiában azonban szakkönyv is kapható a magokhoz. Lakásban diszperzites vödörbe ültetik, majd április-májusban kitelepítik egy kukoricaföld közepére, vagy újabban fóliasátrakba, melynek előnye, hogy a paradicsom és a paprika mellett szépen fejlődve cseppet sem gyanús. A rendőrség Magyarország összes megyéjében talált már ilyen ültetvényeket. 1000-2000 Ft/gr az ára, melyből 2-4 darab cigaretta sodorható.
LSD (bélyeg) - Szintén külföldről hozzák be, ára 3-5 ezer Ft/db. Legkönnyebben drogdiszkókban lehet hozzájutni. Általában egyszerre csak a negyedét használják fel, de a kemény drogosok egy egészet is elnyalnak. Erőteljes hallucinációkat okoz, ezért a fogyasztó számára egy egészen egyszerű ijesztés is halálos lehet.
Máktea - Itthon termesztik, szezonális. A leszüretelt és kiürített mákgubók tetejét szárítják meg, majd belekeverik teába és felfőzik. A kemény drogokhoz hasonlóan 2-3 alakalom után függőséget okoz. Mivel a szervezet egyre többet igényel, az intenzív fogyasztók akár napi 40-50 gubót is elhasználnak. Ha életveszélyessé kezd válni, egy-két nap szünet következik, majd újra kis adagtól indul a nagy felé.
Hasis - Kenderből alkohollal kivonják a canabist és megpörkölik, ezután leszednek belőle egy darabot és összekeverik dohányfűvel. Cigarettapapírba tekerve vagy pipázás formályában fogyasztják. Hallucinációt okoz.
Egyéb - Akiknek nincs pénzük, üres szifonba csavart patron tartalmát nyomják a szájukba lassan adagolva, majd letüdőzik. Egy patronnal 10-15 perces kábulatot lehet elérni. Vannak olyan partik, ahol 500 Ft-ért széndioxiddal felfújt lufit árulnak, melyet úgymond fokozatosan kell „elszopogatni”. Előfordul, hogy leszokni vágyó drogos elvonási tünetekre panaszkodva a drogambulancián olyan erős gyógyszert kap, amit aztán el tud adni, vagy ő veszi be drog helyett.
