ERDEI L. TAMÁS
Filmen a tudomány

Az UNESCO a második évezred utolsó esztendejét a tudomány évének nyilvánította. Ennek apropóján 1999. június 28-30. között rendezik meg az I. Budapesti Nemzetközi Tudományos Filmfesztivált a Puskin Moziban.

A filmfesztivál a Magyar UNESCO Bizottság és a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére jött létre a Tudomány Világkonferenciája keretében. A fesztivál versenyprogramjában 39 mű szerepel, amelyek a világ filmgyártásának legjobb tudományos alkotásait tárják a nézők elé. Több filmmel képviseltetik magukat a hazai alkotók is, és a szemle záróestjén a nemzetközi és a magyar tudósokból álló zsűri díjakat ad át a legjobb művek készítői számára. Külön érdekességei a fesztiválnak az „ősfilmek”, amelyek a múlt század utolsó évtizedeiből származnak, és a tudományos filmezés, sőt egyáltalán a filmezés első lépéseit örökítik meg a napjainkban is meghökkentő hatású filmkockákon. Szintén kuriózum a Pasteur című film, melyhez élő zenei kíséretet Vukán György zongoraművész ad a díszbemutatón.
Ez az első ilyen jellegű fesztivál Magyarországon, mely a magyar tudományos intézetek, kutatók és alkotók elképzelései szerint a jövőben állandó rendezvénnyé válna. A nyitó díszelőadást június 28-án 18.00 órakor Hámori József miniszternek, Federico Mayornek, az UNESCO főigazgatójának és Catherine Brechignac-nak, a Nemzetközi Tudományos Kutatóközpont (CNRS) főigazgatójának megnyitója vezeti be. Ezt követi 21 ősfilm bemutatása Darvas Ferenc zeneszerző zongorakíséretével. Hétfőtől szerdáig a Fórum Filmalapítvány, a Duna TV, a TV2, az Egészségügyi Minisztérium estjei követik egymást. A vetítések a Puskin Mozi Amarcord, Körhinta és Metropolis termeiben a nyitó és záró díszelőadások kivételével ingyenesen látogathatók.
Egy kis ízelítő a kínálatból: A felfedezett Einstein; Kvantum: a fekete lyukak; Ivan Pavlov útja; Újratemetési szertartások Magyarországon; Találkozás a Szent Lőrinc folyó bálnáival; Veled vagy ellened? (Játékelmélet tanulságokkal); A világ első reggele. A záró díszelőadás és a díjkiosztó ünnepség a kilenctagú, nemzetközi tudósokból álló zsűri előtt 30-án este 20.00 órakor kerül megrendezésre, melyet Leon Lederman Nobel-díjas fizikus beszéde fog zárni. Lederman úr a fesztiválnyitó sajtótájékoztatón elmondta, hogy a tudománynak a konvencionális és katonai célokról le kell mondania, és új feladatot kell találnia a következő évezredben. Ezt a célt szolgálják a tudományos filmek is, melyek közvetítenek a kutatások és a hétköznapi élet között.
A beszélgetésen szóba került a tudósok morális felelőssége is, mely a Los Alamos-i atomkutatások és a második világháború óta különösen aktuális. Az einsteini Általános és Speciális Relativitáselmélet, a Max Planck nevéhez fűződő kvantumfizika és a heisenbergi Határozatlansági Reláció-elmélet a XX. század vezető tudományává tette a fizikát. A hadászati célú kutatások, a nagypolitika és a hadiipar öszszefonódásai azonban komoly erkölcsi problémák elé állították a vezető tudósokat. Dürrenmatt Fizikusok című drámájának tudós főhőse önként elmegyógyintézetbe vonul, hogy megvédje találmányától az emberiséget. A dráma fő kérdése: mennyiben felelős a tudós a tudományos felfedezések társadalmi-politikai, történelmi következményeiért? Megmaradhat-e „csupán kutatónak”, vagy politikai-morális döntéseket is kell hoznia?
Erre vonatkozó kérdésemre Lederman úr elmondta, hogy a vezető kutatók is ugyanolyan gyarló emberek, mint bárki más, és bár a Los Alamos-i tudósok 90 százaléka aktívan állást foglalt az atombomba hadászati bevetése ellen, ennek nem sok hatása volt a későbbi eseményekre. A háború utáni első Tudományos Világkongresszus létrehozta a Tudósok Világtanácsát. E szervezet éves periodikájának címlapján egy világóra látható.
Ezen az „órán” a pontos idő jelenleg: tizenhat perccel éjfél előtt. Nos, ez bibliai időszámítás szerint nem több mint 11 esztendő…