„A román kormány nem fél egy, a koszovóihoz hasonló romániai mozgalomtól,
hiszen nem lehet párhuzamot vonni a koszovói és a romániai helyzet között” -
mondta a Heteknek Victor Babiuc román nemzetvédelmi miniszter budapesti látogatásán.
„A koszovói válság következtében Románia ma közelebb áll a NATO-hoz, hiszen támogatta
a NATO-beavatkozást Jugoszláviában, és Magyarországgal is szorosabb lett az együttműködés”
- tette hozzá a politikus, aki a NATO-műhely rendezvényein vett részt.
Javier Solana és Orbán Viktor Fotó: MTI
A háromnapos budapesti fórumra mintegy száz magas rangú politikai és katonai vezető
érkezett a világ számos országából, hogy megvitassa a délkelet-európai újjáépítés,
a menekültkérdés, valamint az európai védelem és hadiipar jövőjét.
A koszovói válság Európa új biztonsági identitásának gyakorlati próbatétele is
volt - mondta Javier Solana NATO-főtitkár, aki immár az Európai Unió kül- és
biztonságpolitikai ügyekért felelős megbízottja is. A felszólalók szerint az új
európai identitás az Egyesült Államoktól független európai külpolitikát és védelmi
stratégiát jelent. „Magyarország NATO-tagként is támogatja az önálló európai védelmi
identitás kialakítására tett erőfeszítéseket” - erősítette meg Orbán Viktor
miniszterelnök.
Aleksander Kwasniewski lengyel államfő felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg az európai
biztonságra nézve nem államok közötti, hanem országon belüli konfliktusok
jelentenek veszélyt.
A budapesti fórum résztvevői közül többen Jugoszlávia újjáépítésének előfeltételeként
emlegették a jugoszláv állam demokratikus átalakítását. „A magyar külpolitikának
a jugoszláv demokratikus elkötelezettségű pártokat, személyiségeket, intézeteket,
orgánumokat megkülönböztetett támogatásban kell részesítenie” - mondta lapunk
munkatársának Németh Zsolt külügyi államtitkár.
„Nehezebb időszak elé néznek a vajdasági magyarok, mint a légicsapások idején”
- hangsúlyozta Orbán. „Tömegesen fognak újabb menekültek érkezni a Vajdaságba
Koszovóból, így a Vajdaságban a magyarok etnikai aránya tovább romlik. Szervezett bűnözés,
kábítószer-kereskedelem, illegális migráció fenyegeti a térséget” - fejtette
ki a magyar miniszterelnök, aki olyan átfogó megoldást, balkáni egyezményt sürgetett,
amely az egész délkelet-európai térség problémáira megoldást keres.
A magyar miniszterelnök szólt a Vajdaság autonómia-koncepciójáról is, melyet az
orosz sajtó máris élesen támadott. Az Izvesztyija című lap „Budapest konfliktust
provokál a Vajdaságban” című írásában kommentálta Orbán szavait. A lap címoldalán
közölt cikk szerint „Orbán kezdeményezése távolról sem olyan ártatlan, mint első
pillantásra tűnhet. A Vajdaság nem az egyetlen magyarlakta területe Kelet-Európának.
Budapest igényeinek alanya lehet egy idő múlva a romániai Erdély, Szlovákia több körzete
és még Ukrajna kárpátaljai része is” - írja az Izvesztyija.
A NATO-műhely megbeszélésein Göncz Árpád köztársasági elnök a jugoszláviai újjáépítés
koordinációs központjául Budapestet ajánlotta. Az államfő rámutatott: Magyarországon
jelen van a világ összes nagyvállalata, az ország stabil pénzügyi infrastruktúrával
és jelentős építőanyag-kapacitással rendelkezik, a szállítási költségek pedig
minimálisak lennének.