PÁTKAI MIHÁLY
Nem oszlanak a kérdőjelek

Borisz Jelcin orosz miniszterelnök a hét végén Kölnben a „nyolcak” találkozóján váratlanul 80 dokumentumot nyújtott át Bill Clinton amerikai elnöknek J. F. Kennedy meggyilkolásával kapcsolatban - jelentette a CNN amerikai hírcsatorna. A dokumentumokban új információk találhatók a Kennedy meggyilkolásával gyanúsított Lee Harvey Oswaldról is.

A Kennedy-mítosz tovább él

Oswald tengerészgyalogos volt az Egyesült Államokban, mielőtt az 1960-as években a Szovjetunióba disszidált volna. A hét végén átadott dokumentumok között szerepel például Oswald levele, amelyben a szovjet hatóságoktól letelepedési engedélyt kért 1959-ben. A történészek abban reménykednek, hogy a dokumentumok fényt derítenek arra, vajon Oswald tervelte-e ki Kennedy elnök meggyilkolását 1959 és 1962 között, amikor a Szovjetunióban élt.
Oswald lemondott amerikai állampolgárságáról, és így írt a Szovjetunió vezetésének 1959. október 16-án: „Én, Lee Harvey Oswald, kérelmezem a szovjet állampolgárságot. Azért akarok állampolgár lenni, mert kommunista vagyok és munkás. Egy dekadens kapitalista társadalomban éltem mindeddig, ahol a munkások rabszolgák. Három évig szolgáltam az Egyesült Államok tengerészgyalogságában. Az amerikai katonai imperializmus minden formáját láttam már.”
Oswald továbbá kijelentette, hogy „semmilyen országba nem szeretne utazni a Szovjetunión kívül”. Elmondta: annyi pénzt gyűjtött össze, hogy kiutazzon Moszkvába, az Egyesült Államokba való visszatérésre azonban már nincs pénze.
Oswald később Minszkben élt, ahol a KGB állandó megfigyelés alatt tartotta. 1962-ben feleségével, Marinával együtt visszatért az Egyesült Államokba, és Dallasban telepedett le. Oswaldot Jack Ruby nightclub-tulajdonos gyilkolta meg két nappal a Kennedy-gyilkosságot követően. A Kennedy-gyilkosságot vizsgáló Warren-bizottság szerint Oswaldnak nem voltak társai a gyilkosságban, ezt azonban sokan megkérdőjelezték.
Norman Mailer író állítása szerint a szóban forgó dokumentumok közül néhányat már látott egy Oswaldról szóló könyvön dolgozva. Ezek alapján az író szerint Oswald „azt gondolta magáról, hogy a világ legnagyobb emberei közé tartozik, és őt az sem rettentette el, ha ez csak gyilkosság árán lehetséges”.
Ugyanakkor David Lifton, aki szintén könyvet ír Oswaldról, nem hisz a bűnösségében. Robert Dallek történész szerint sok ember elképzelhetetlennek tartja, hogy egy „ilyen komolytalan ember” gyilkolta meg Kennedyt.
A Kommerszant című orosz hetilap újságírója, Maxim Zsukov a dokumentumok közül hármat megszerzett, és nyilvánosságra is hozott. Az első ezek közül Oswald egyik levele, a második az orosz külügyminisztérium dokumentuma, amelyben a gyilkosságot tárgyalják, a harmadik dokumentum pedig a Kennedy temetésén való orosz részvételről szól.
Az egyik nyilvánosságra hozott dokumentum a Kennedy-gyilkosság után négy nappal, azaz 1963. november 26-án íródott. Andrej Gromiko, a Szovjetunió akkori külügyminisztere javasolja, hogy a szovjet sajtó kapjon utasítást azoknak az amerikai jelentéseknek a tagadására, melyekben az szerepel, hogy Oswald valamilyen kapcsolatban állt a Szovjetunióval.
Az amerikai Nemzeti Levéltár még júniusban olyan dokumentumokat hozott nyilvánosságra, melyek a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban egy másik égető kérdést válaszoltak meg: mi történt azzal a bronzkoporsóval, amelyben a meggyilkolt amerikai elnök testét a texasi Dallasból Washingtonba szállították a gyilkosságot követően?
Az Arlingtoni Nemzeti Temetőben ugyanis Kennedyt egy mahagóni fából készült koporsóban temették el. A legfrissebb dokumentumok szerint a bronzkoporsó most az amerikai Delaware állam tengerpartjától nem messze, mintegy háromezer méterre a tenger mélyén található egy elhagyatott katonai szeméttelepen. Az archivált dokumentumokban az is szerepel, hogy az elnök testvére, Robert Kennedy ragaszkodott hozzá, hogy a koporsót tüntessék el, nehogy morbid kíváncsiság áldozatává váljon. A bronzkoporsót azért kellett fára cserélni, mert megrongálódott. A szkeptikusok már több magyarázatot is adtak arra vonatkozóan, hogy a koporsó hogyan rongálódhatott meg. „A konspirációban hívők és nem hívők egyaránt érdeklődnek a dokumentumok iránt” - jegyzi meg Steve Tilley a Nemzeti Levéltártól. A Washington Post szerint a dokumentumok csak egy dolgot bizonyítanak: azt, hogy 36 évvel azt követően, hogy J. F. Kennedyt meggyilkolták, még mindig kérdés, ki ölte meg az Egyesült Államok harmincötödik elnökét.