Hetek - III. évfolyam, 25. szám, 1999. június 26

Németh Sándor vezető lelkész sajtótájékoztatón jelentette be: a Hit Gyülekezete arra kéri a Pénzügyminisztériumot és az Állami Számvevőszéket, hogy vizsgálja ki a Magyar Fejlesztési Banktól kapott 665 millió forintos hitel, illetve a négy év során általuk felvett 75 millió forintos állami támogatás jogszerűségét Németh Sándor kifejtette: a gyülekezetet az elmúlt napokban ért támadások a demokrácia és a vallásszabadság ellen is irányultak. Ugyanis a Hit Gyülekezete jól működő, önfenntartó egyházmodellje veszélyezteti az állam által támogatott és eltartott egyházi gyakorlatot.
Ughy Attila fideszes országgyűlési képviselő, mind Várhegyi Attila, a kultusztárca politikai államtitkára korrupció gyanújával és bűncselekmények elkövetésével gyanúsította meg a Hit Gyülekezetét. Magyarország negyedik legnagyobb egyháza leghatározottabban visszautasította és rágalomnak nevezte a politikusok vádjait.

Ughy Attila parlamenti interpellációjában elmondta: nem tolerálható, ha egy politikai párt hatalomhoz jutva egy felekezetet jogosulatlan gazdasági és politikai előnyökhöz juttat. Szerinte ugyanis az - általa az SZDSZ-hez közeli vallási szervezetnek nevezett - gyülekezet kormányra kerülésével olyan befolyáshoz jutott az elmúlt négy évben, melynek következtében korrupciógyanús ügyek, vélelmezhető gazdasági bűncselekmények egész sora kísérte működését.
Kifejtette: a gyanús ügyek sora akkor indult el, amikor elhatározták a Hit Csarnok megépítését. A másfél milliárdos költségvetésű nagyberuházás megvalósításában az egyik legfontosabb gazdasági partner az 1991-ben 90 ezer forintos tőkével alapított Észak-Magyarországi Hit és Erkölcs Kulturális Alapítvány volt, mely az építkezések ideje alatt több mint 100 millió forintos áfa- és hitelfedezeti csalásra utaló pénzügyi tevékenységet folytatott. Azt már az alapítványnál lefolytatott APEH-ellenőrzés is megállapította, hogy a naplófőkönyv bevételi oldala plusz 100,5 millió forintos pénztáregyenleget mutat, míg az Alapítvány számláján mindössze 14 ezer forint található. A rejtélyre egyesek szerint az ad magyarázatot, hogy az Alapítvány jó pénzért hamis befizetési bizonylatokat adott ki cégeknek, mely összegeket azok alapítványi támogatás címén leírhatták az adójukból, azaz adócsalást követtek el.
Mindebből azonban még távolról sem folyt be a megfelelő mennyiségű pénz - folytatta a képviselő, hozzátéve: a gyülekezet SZDSZ-es kapcsolatai révén egyenesen az államhoz fordult. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) ugyanis félmilliárdos hitelt folyósított a felekezet számára. A pozitív hitelbírálat fejében a gyülekezet részéről az egyes bankvezetők és politikusok számára juttatott, összesen 100 milliós sikerdíjról országszerte mendemondák keringenek. És az is kérdés, hogy az SZDSZ-hez közeli Hit Gyülekezete finanszírozása hogyan vág profiljába az állami vagyon hasznosításával megbízott Magyar Fejlesztési Banknak. Mindez azonban még mindig nem volt elég, ezért az állam újabb 75 millió forintot juttatott támogatás formájában a Gyülekezetnek.

Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára válaszában leszögezte: ahogyan a megfigyelési ügy kapcsán a szocialista párton belüli, úgy a Hit Gyülekezete ügyében a Szabad Demokraták Szövetségén belüli háború egyes részletei kerültek most nyilvánosságra, egyelőre azonban a megdöbbentő információk ellenére csak a felszín fecseg, miközben hallgat a mély.
Az államtitkár javasolta, hogy az Észak-Magyarországi Hit és Erkölcs Kulturális Alapítvány ügyében az Ügyészséget, illetve az APEH illetékeseit keresse meg Ughy. Mint elhangzott, a megvesztegetési és „korrupciós” ügyek felderítésében a minisztérium megkereste a Budapesti Rendőr-főkapitányság szerveit, és a Borsod megyei, a Heves megyei, a Szabolcs megyei rendőr-főkapitányságokat, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságát és a Pénzügyminisztérium Adóigazgatósági Főosztályát is. Az említett alapítványnál lefolytatott ellenőrzés következményeként ismeretlen tettes ellen folyik eljárás adócsalás bűntette elkövetésének alapos gyanúja miatt. Várhegyi elmondta: a Hit Csarnok építését a polgári koalíció kormánya, szemben az előzővel, sem eddig, sem ezt követően nem kívánja az adófizetők pénzéből támogatni. Ami más állami források biztosítását illeti, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma vezetése azonnal kezdeményezi a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal erre vonatkozó vizsgálatának elrendelését, a szükséges eljárások lefolytatását.
A Hit Gyülekezete a interpellációt és az arra vonatkozó választ követően a Parlamentben kiosztotta az újságírók és frakcióvezetők között nyilatkozatát. Ebben a Hit Gyülekezete a leghatározottabban visszautasítja Ughy Attila Fidesz-MPP képviselő hamis, alaptalan és minden igazságot nélkülöző rágalmait, melyeket Magyarország negyedik legnagyobb egyháza ellen fogalmazott meg a Parlament falai között.
Kifejtették: a Hit Gyülekezete nem alapítója a Szabad Demokraták Szövetségének, amellyel semmilyen szervezeti, gazdasági és - ahogy elhangzott - törvénytelen kapcsolata nem volt és nincs ma sem. Az egyház önállóan törekszik szellemi, erkölcsi céljainak megvalósítására.
Emellett: a Hit Gyülekezete nem alapítója az Észak-Magyarországi Hit és Erkölcs Kulturális Alapítványnak, és ez a szervezet soha nem volt „egyik legfontosabb gazdasági partnere” a Hit Csarnok építésének. A képviselő vélhetőleg a Hit Csarnok építésében résztulajdonosként közreműködő Hit és Erkölcs Kulturális Alapítvánnyal tévesztette össze a nevezett alapítványt. A Hit Gyülekezetét az Észak-Magyarországi Hit és Erkölcs Kulturális Alapítvány működéséért semmifajta felelősség nem terheli.
A nyilatkozat leszögezi: rágalom „a pozitív hitelbírálat fejében a gyülekezet részéről az egyes bankvezetők és politikusok számára juttatott összesen 100 milliós sikerdíj”. A Magyar Fejlesztési Bank nem a Hit Gyülekezetének, hanem a többfunkciós (sport, kulturális, egyházi stb.) Hit Csarnok építését végző gazdasági vállalkozásnak nyújtott 1997 júniusa és 1998 augusztusa között több részletben hitelt, minősített hitelbírálatot követően és többszörös garanciafedezet mellett. Az MFB vezetői üzleti alapon döntöttek a hitelkihelyezésről, amely piaci kamatozású: a futamidő végéig a hitel mintegy kétszeresét kell visszafizetni.
Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy „az állam újabb 75 millió forintot juttatott, most már nem hitel, hanem támogatás formájában a gyülekezetnek”. Az Országgyűlés az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság javaslata alapján 1995-ben, 1996-ban és 1997-ben 20-20 millió, 1998-ban 15 millió forintot szavazott meg a Hit Gyülekezete ingatlanhoz jutásának támogatására. A többi egyház híveinek számához viszonyítottan ez az egyik legalacsonyabb ilyen célú támogatás. A fenti támogatáson túl a Hit Csarnok építését az állam semmilyen más formában nem támogatta.
Ughy Attila felszólalása minden alap nélkül hamisan vádolja meg a Hit Gyülekezetét és több tízezer tagját bűncselekmények elkövetésével. A gyülekezet törvénytisztelő emberekből áll, és tevékenysége minden tekintetben megfelel a magyar törvényeknek. A képviselő felszólalását rosszindulatú politikai provokációnak és egyben rágalomnak tartják, amelynek célja, hogy a gyülekezet és annak tagjai ellen gyűlöletre uszítson - fejeződik be az egyház nyilatkozata.

A kultusztárca államtitkára előtt nem ismeretlen a parlamenti interpellációban emlegetett vallási közösség: Várhegyi Attila 1994. februárjában Szolnok polgármestereként Németh Sándor vezető lelkész meghívására részt vett és beszédet mondott a Hit Gyülekezete Kelet-Magyarországi regionális konferenciájának megnyitóján a városi sportcsarnokban. A rendezvényen, amelyen több mint 7 ezer hívő vett részt, a polgármester nagy sikert aratott felszólalásában kiemelte: örül, hogy itt lehet, mert ahogy körülnéz a csarnokban, az egybegyűltek szemeiben a jövőt látja tükröződni. (Szolnoki tudósítónktól)