A Magyar Távközlési Részvénytársaság hazánk „büszkeségeként” az egyetlen
magyarországi székhelyű vállalat, melynek részvényeit jegyzik a New York-i Tőzsdén.
A vállalat a Magyar Posta egykori alosztályaként működő bürokratikus szervezet állapotából
hosszú utat tett meg idáig. A Kelet-Európában az egyik legelsőként privatizált vállalat
ma a Deutsche Telecom nevű német és a Media One nevű amerikai társaság 50-50 százalékos
tulajdonában van. A privatizációs szerződés részeként a Matáv 2001. december 31-ig
monopóliumot kapott az országos 54-ből 31 primer telefonkörzetben a helyi, az egész
országban a távolsági és a nemzetközi hívások lebonyolítására (amelybe természetesen
beletartoznak a Matáv vezetékes hálózatból a mobil telefonokra irányuló, illetve a
globális Iridium mobil-telefonrendszerbe kapcsolt hívások is). A Matáv ezen kívül két
hazai Westel mobiltelefon-társaságban is többségi (51 százalékos) részesedéssel bír,
sőt jelenleg tárgyalásokat folytat ezen mobil cégekben most még 49-49 százalékos
tulajdoni hányaddal rendelkező Media One kivásárlásáról, azaz a 100 százalékos
tulajdonossá válásról. A hazai telekommunikációs piac közel 70 százalékát ily módon
uraló Matáv ugyanis tovább szeretné erősíteni pozícióit. A mindenkit megdöbbentő
ütemben növekvő mobilpiacon idén év vége felé fog megjelenni a harmadik alternatív
szolgáltató, a múlt héten a legújabb mobilkoncessziós tender győzteseként
meghirdetett Primatel. A Matáv piacvezető szerepét azonban valószínűleg az új
szereplő sem fogja tudni megingatni. A Matáv nem titkolt célja olyan állapot elérése
a piactorzító távközlési monopólium feloldásának idejére, melyben már „nyeregben”
várhatja az új versenytársak majdani kihívásait. Ezért is furcsa az a múlt héten közzétett
hivatalos Matáv-vélemény, melyben a cég a „fogyasztók bajnokaként” érvel a távközlési
törvény nemrégiben elfogadott módosítása ellen. A módosítás lényege ugyanis az,
hogy kizárja az amúgy is túlzott erőfölénnyel bíró Matávot a kábeltévé-piacról
azokon a 30 ezer léleknél nagyobb településeken, ahol már a helyi telefonszolgáltatást
is ő nyújtja. Természetesen a törvény minden más helyi telefonszolgáltatóra is
vonatkozik, és célja a túlzott erőfölény kialakulásának és a verseny szabadságának
biztosítása az egyre fontosabbá váló távközlésben. A fogyasztó ugyanis csak akkor
járhat jobban, ha a cégek egymással versenyezve, áraikat leszorítva, többet és
jobbat kínálva küzdenek forintjaiért. A Matáv szerint - aki eddig országos kábeltévé-hálózat
megépítésének tervét dédelgette, amiben szintén egyeduralkodó lett volna - ez a
törvénymódosítás „az ügyfeleknek okozza majd a legnagyobb veszteséget, mivel
elesnek a jó minőségű, korszerű” szolgáltatásaiktól. Ezzel szemben valószínű,
hogy a fogyasztók hosszabb távon a törvénymódosítás eredményeképpen éppenséggel
többet, jobbat és olcsóbban kapnak majd kábeltévé-szolgáltatás formájában, csak
éppen nem a Matávtól…