Hetek - III. évfolyam, 25. szám, 1999. június 26

Tovább gördült a Postabank botránylavina. A Fidesz-közeli cégek százmilliói után felbukkant egy kedvezményes hitelekről szóló lista is, amely mintegy kétszáz prominens közéleti - mint utóbb kiderült, nem csupán ellenzéki - személyiség nevét tartalmazza. Az eset kapcsán először Herényi Károly (MDF), majd nemsokára Nagy Sándor (MSZP) és Csiha Judit (MSZP) is lemondtak pártjukon belül betöltött tisztségeikről. Nagy a valószínűsége annak, hogy az egyelőre ismeretlen forrásból származó, legújabb hatszázhúsz fős lista sem a végleges példány.

A szocialista frakció legutóbbi ülésén Tóth Károly képviselő azt javasolta, hogy az MSZP-frakció tagjai jelentsék be: volt-e kedvezményes ügyletük a Postabankkal és ha igen, akkor milyen természetű. Nagy Sándor frakcióvezető-helyettes támogatta a kezdeményezést, Kovács László pártelnök pedig jogosnak tartotta az igényt az érintett politikusok nevének nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban. Mint mondták, az MSZP számára elfogadhatatlan, hogy „a kormánypárti politikusok a banktitok mögé bújnak, a szocialisták nevét viszont nyilvánosságra hozzák”.
A Postabank ellenőrzésével kapcsolatban rendelkezésünkre álló személyi anyagok nem publikusak, a személyek a vizsgálat szempontjából irrelevánsak - nyilatkozta Sepsey Tamás, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) elnöke. Sepsey úgy tudja, hogy a Postabank tavaly ősszel egy belső vizsgálat nyomán foglalkozott a V.I.P. ügyfelekkel. Járai Zsigmond pénzügyminiszter a parlamentben jelentette be, hogy a Postabanknak egymilliárdos mínuszt jelentettek a „kedvezményes ügyletek”. A hosszú lejáratú szerződések okozta kárt a bank szokásos szerződési feltételek esetén befolyó bevételéhez viszonyítva lehet kiszámolni.
Az Élet és Irodalom múlt heti számában azt állította, hogy a Postabank kedvezményes kölcsöneit tíz illetve tizenöt év futamidővel és jobbára tízszázalékos kamatozással utalta ki a felső „tízezer” tagjai számára. Az összeg meghaladja a 428 millió forintot. A listán szerepel többek között Csiha Judit, MSZP-s országgyűlési képviselô, egykori privatizációs miniszter, Herényi Károly, országgyűlési képviselô, a Magyar Demokrata Fórum alelnöke, Bártfai Béla, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára, Sándor László, az MSZOSZ elnöke, Nagy Sándor, országgyűlési képviselô, az MSZP frakcióvezetô-helyettese, az MNB, a Nemzetbiztonsági Hivatal, az ÁVÜ és a III. kerületi kapitányság munkatársai, valamint több politikus, színész és sportoló is. Az ÉS azt is megjegyzi, hogy a bank vizsgálati eredménye a KEHI és a Miniszterelnöki Hivatal elôtt is ismert.
Elsőként Herényi Károly mondott le a Magyar Demokrata Fórum általános alelnöki tisztéről és frakcióvezető-helyettesi posztjáról. Döntését azzal indokolta, hogy közéleti szereplőként le kellett vonnia a konzekvenciákat, mivel ő is részesült a Postabank kedvezményes hitelakciójából. Törvénytelenséget nem követtem el, de a kialakult helyzetre való tekintettel erkölcsi kötelességemnek érzem, hogy a pártban és a frakcióban viselt tisztségeimről lemondjak - tette hozzá a politikus. Az MDF-es képviselő még 1994-ben 2 millió forint kölcsönt kapott a Postabanktól lakóháza építésének befejezéséhez. A hitelt 12 százalékos kamatra, hat év futamidőre vette fel, és még a kölcsön lejárata előtt visszafizette a kamatokkal együtt 3 millió forintra növekedett összeget, most pedig minden felszólítás nélkül befizeti a kamatkülönbözetet is. Balsai István frakcióvezető mindezek ellenére sajnálatosnak tartja, hogy Herényi Károly „egy olyan társaságba keveredett”, amelynek tagjai tényleges vagy feltételezett befolyásukat alapul véve igen előnyös helyzetbe kerültek a kedvezményes hitelek révén.
Nagy Sándor, aki 3 millió forintos, illetve Csiha Judit, aki - még az 1994-es választások előtt - 6 millió forintos áruhitelt vett fel a pénzintézettől, először szabályosnak minősítette az ügyletet, majd pár nappal később a szocialista párt elnökségének csütörtöki, rendkívüli ülésén bejelentette lemondását. A párt elnöksége szerint a lemondás tiltakozás is egyben a hazai közélet eldurvulása és az ismétlődő sárdobálások ellen. Amiatt mondtam le párt- és frakciótisztségeimről, mert a hitelügy alkalmat kínált az MSZP és a személyem elleni támadásra - nyilatkozta Nagy Sándor. A képviselő szerint a magyar politikai közélet pillanatnyilag egy olyan „gyomorforgató botránykrónikáról” szól, amelynek semmi köze nincs Magyarország valós helyzetéhez. „Ebben a légkörben azok érzik jól magukat, akiknek nincs értelmes elgondolásuk az ország jövőjéről, és ezt a hiányt botrányokkal akarják helyettesíteni” - fejtette ki Nagy.
A V.I.P.-listán szintén szereplő Sándor László szocialista képviselő, MSZOSZ elnök továbbra sem látja indokoltnak, hogy lemondjon a parlamenti bizottságban elfoglalt elnöki tisztéről, vagy szakszervezeti vezetői posztjáról. Mint elmondta, helyzete különbözik Nagy Sándorétól és Csiha Juditétól, hiszen ő nem politikusként, képviselőként, vagy MSZOSZ elnökként részesült kedvezményes hitelben, hanem mint a Postabank felügyelőbizottsági tagja.
Bártfai Béla, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára hét évvel ezelőtt vett fel hitelt lakásvásárlás céljára a Postabanktól. A hitelről írásban tájékoztattam hivatali elöljárómat - közölte Bártfai, majd megjegyezte, hogy amikor a hitelt felvette, a Pénzügyminisztériumban dolgozott és munkaköre szerint semmilyen bank felügyeletéhez nem volt köze.
A Magyar Hírlap (MH) információi szerint Orbán Viktor miniszterelnök szerdán tájékozódott a KEHI vezetőjénél a V.I.P.-hitelek ügyében. Mint kiderült, nem 207, hanem 620 kedvezményezett szerepel a listán. Arra azonban nem derült fény, hogy az ominózus lista kinek a birtokában van, mivel a KEHI jelentés-tervezete azt nem tartalmazza. A miniszterelnök számára a bank illetve a hivatal vezetője is megerősítette, hogy egyetlen fideszes politikus sem érintett az ügyben. Rogán Antal, a kormányfő belpolitikai tanácsadója, azt nyilatkozta a TV3-nak, hogy a KEHI-jelentést egyszer úgyis nyilvánosságra kell hozni, és ebben a V.I.P.-lista is szerepel majd.
Auth Henrik, a Postabank vezérigazgatója belső vizsgálatot rendelt el annak felderítésére, hogy miként szivároghattak ki a hitelekkel kapcsolatos információk.