Dr. Szentgyögyi Albert a nyolcvanas években „falak nélküli laboratórium” létrehozásán
fáradozott, vagyis azon, hogy a világ bármely pontján lévő tudóscsoportok közös
munkáját ne hátráltathassa a térbeli távolság. A technikai fejlődésnek köszönhetően
mára ez a cél megvalósult, s tudományos folyóiratok is segítik a kutatóműhelyek
munkáját. Magyarországon az Akadémiai Kiadó - a világ egyik legnagyobb szakmai
kiadó csoportja, a holland Wolters Kluwer tagjaként - a magas színvonalú magyar
tudományos publikálás ügyét tűzte zászlajára. Kis példányszámú, szűk szakmai
réteg által olvasott tudományos folyóiratokról van szó, amelyek esetében nem is
annyira a papírt, mintsem a bennük foglalt értéket fizetjük meg.
„Komoly károkat okoz a magyar tudományos művek nemzetközi versenyképességének az
a szabályozás, amelynek következtében a tudományos folyóiratok exportját 12% áfa
terheli” - hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyen aláírták a magyar
tudományos folyóiratok előállítására vonatkozó keretmegállapodást. Az áfa-törvény
értelmében minden export áfa-mentes, ugyanakkor az export elismerését vámáru-nyilatkozat
kitöltéséhez köti a törvény. Eszerint a kiadványok minden egyes példánya mellé külön
nyilatkozatot kellene kitölteni, ami tetemes munkát és költséget, valamint időveszteséget
jelent mind a kiadó, mind a vámszervek számára. A kiadó ezért az áfa-törvény csekély
módosítását szorgalmazza, amely megoldhatná a problémát, s a költségvetést sem
érné jelentősebb bevételi veszteség. „Ha a hajcsatokat lehet adómentesen exportálni,
akkor a tudományos kiadványokat is lehessen! Nem a 35-40 millióért, hanem a magas színvonalú
magyar tudományos kiadványokért lobbizunk” vallja dr. Soós Péter János, az Akadémiai
Kiadó Rt. elnök-igazgatója, aki további terveikről is beszámolt. Elmondása szerint
az év második felére az interneten keresztül beindul az elektronikus publikáció is,
és folyamatban van egy országos központ létrehozására, ahol minden tudományos kiadvány
megtalálható lesz.