MUNKATÁRSUNKTÓL
Barátunk, partnerünk és szövetségesünk
A vasfüggöny lehullása után „a magyarok ezt a nagy embert választották vezetőjüknek” - mondta Bill Clinton amerikai elnök a Fehér Ház kertjében Göncz Árpád köztársasági elnök fogadásán, s a magyar államfőt Václav Havel cseh elnökhöz és a dél-afrikai Nelson Mandelához hasonlította, akik a szabadságért folytatott küzdelmükben életüket kockáztatták, meggyőződésükért és tevékenységükért bebörtönözték őket. „Nagy megtiszteltetés és öröm a számomra, hogy Göncz Árpád elnököt, barátunkat, partnerünket és szövetségesünket köszönthetem” - tette hozzá Clinton az ünnepélyes eseményen, amelyet - a koszovói béketárgyalásokkal kapcsolatos elnöki bejelentésre is várva - élőben közvetített a CNN hírtelevízió.
Göncz Árpad és Bill Clinton a díszegység előtt a Fehér Ház kertjében. Az első magyar hivatalos elnöki vizit az USA-ban Fotó: MTIGöncz Árpád fogadtatása „átlagon felüli és demonstratív volt” Washingtonban, a térség fontosságát és Magyarország jó megítélését fejezi ki - nyilatkozta a Heteknek Rostoványi Zsolt, a Budapesti Közgazdasági Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének vezetője.
A Fehér Ház kertjében 21 ágyúlövés dördült el Göncz Árpád tiszteletére, majd a himnuszok eléneklése után Clinton elnök Doctorow amerikai író szavaival méltatta a magyar államfő munkásságát: „a huszadik század pusztító európai történelméről Göncz Árpád egyszemélyben tanúskodik”. Clinton felidézte, hogy a megszállók ellen harcoló Göncz Árpádot náci fegyverek sebesítették meg a második világháború idején, majd 1956-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a sztálinista elnyomás elleni felkelésben való részvétele miatt. Bill Clinton emlékeztetett az általa „nagy magyar hazafiként” méltatott Kossuth Lajos szavaira, aki szerint a szabadság napsugarának megtalálásához Amerikába kellett jönnie. „Ma büszke lenne Kossuth arra, hogy megállapítása érvényét veszítette: hogy a szabadság napsugara ragyog Magyarországon” - mondta az amerikai elnök, aki háláját fejezte ki az Egyesült Államok eredményeihez és sikereihez hozzájáruló amerikai magyarokért is.
Göncz elnök válaszában politikai pályafutása „legfontosabb eseményének” nevezte azt, hogy Magyarország és az Egyesült Államok együtt írhatja a XXI. század első fejezeteit.
A két államfő tárgyalásain főként a koszovói kérdéssel foglalkozott. Göncz utalt arra, hogy a béke nem lehet teljes a szerbek megbékélése nélkül. „Ha a lángokat nem oltjuk el végérvényesen, a következő áldozat bármely népcsoport lehet. A nemzeti kisebbségek léte fontos politikai tényező a mozaikszerű Közép- és Kelet-Európában”- fejtette ki a köztársasági elnök. Clinton a térség békéjének megteremtésére irányuló magyar támogatást nagyon fontosnak ítélte, és méltatta, hogy a térség egyik leggyorsabban fejlődő gazdaságában, Magyarországon továbbra is elsők az amerikai tőkebefektetők.
A magyar-amerikai diplomáciai kapcsolatok
Magyarország a diplomáciai kapcsolatot 1945. szeptember 25-én vette fel az Egyesült Államokkal. Az 1956-os forradalom után évekig feszült volt a két állam viszonya a budapesti Amerikai Nagykövetségre menekült Mindszenty József hercegprímás másfél évtizedig húzódó kényszervendéglátása miatt. A kapcsolatok lassú javulását jelezte, hogy 1966-ban a két ország nagykövetet cserélt. Újabb előrelépést jelentett a korona visszahozatala.
A washingtoni nagykövetség mellett Magyarországot az USA-ban a New York-i és Los Angeles-i főkonzulátusok képviselik. Ami a felső szintű kapcsolatokat illeti, George Bush elnök 1989-ben tett látogatást Budapesten, míg Bill Clinton elnök 1994-ben vett részt az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet budapesti csúcsértekezletén. Orbán Viktor miniszterelnök 1998 októberében, Göncz Árpád köztársasági elnök több alkalommal, utoljára 1998 márciusában tett látogatást az Egyesült Államokban. 1996 januárjában Clinton elnök megtekintette a taszári IFOR-bázison állomásozó amerikai alakulatokat.
Magyarország 1990-ben törölte el a vízumkényszert az amerikai állampolgárokkal szemben, míg a magyar állampolgárok továbbra is vízumkötelezettek. Budapest ad otthont az amerikai kezdeményezésre 1995-ben létrejött Nemzetközi Rendészeti Akadémiának.
A magyar-amerikai kereskedelmi forgalom 1,5 milliárd dollár körül van. Amerika a legnagyobb tőkebefektető Magyarországon, a legnagyobb amerikai befektetők között van az Ameritech International, a General Electric, a General Motors és a Pepsi-Cola International.
