Ha Ausztrália élővilágáról hallunk, mindannyiunknak a kenguru jut
azonnal az eszébe, de az államszövetség címerében a kenguru mellett ott áll - az
ezen a kontinensen őshonos - emu is. A természetben csapatokban élő emu a világ
második legnagyobb termetű futómadara a strucc után. A repülésre képtelen kifejlett
példányok 150-170 cm magasra is megnőnek, súlyuk 40-70 kg. Az emu az Afrikában élő
strucc rokona, de míg a strucc futólábain két lábujj van, az emuén három. Főleg
növényekkel táplálkozik, de kisebb rovarokat is szívesen megeszik. Egy pár
átlagosan évi 15-40 darab tojást rak. A zöld színű tojás tízszer nagyobb egy
tyúktojásnál, súlya pedig 40-70 dkg. Az emu monogám, egy összeszokott emupár húsz
évig is produktív. A természetben a kakas készíti a fészket, ő költi ki a
tojásokat, eközben 6 óránként egy irányban forgatja őket. A költési idő alatt a
kakas nem eszik, nem iszik, testsúlya akár 15%-át is elveszítheti, majd a kikelt
fiókákat is ő gondozza, amelyek naponta akár 1 centiméternyit is nőnek.
Egykor Ausztrália félsivatagjain tömegesen éltek, de a múlt század végén a
juhtenyésztők irtóhadjáratot folytattak ellenük. Napjainkra már őshazájukban is
farmokon tenyésztik őket. Nem is gondolnánk, hogy ez a legtöbbünk számára egzotikus
madár szerte a világon sokoldalúan hasznosított háziállat. Amerika és
Nyugat-Európa után Kelet-Európában is megjelentek az első emufarmok. Igazi,
kiscsaládos háztájiba való állat.
Mint azt a magyar emutenyésztők képviselőjétől, Dr. Szalontai Évától megtudtuk,
az állat minden testrésze - húsa, tollazata, zsírja, lábbőre - jól
hasznosítható. Az emu könynyen háziasítható, szelíd állat, akár kézből is
etethető. Jó szomszéd, tiszta állat, nincs ürülék- és testszaga. Húsa rendkívül
alacsony koleszterin- és zsírtartalma (3%), egyszersmind magas vastartalma miatt
különösen egészséges. Színhúsának kilója egyébként 3000 Ft körül mozog.
Hogy miért érdemes Magyarországon éppen emutenyésztéssel foglalkozni? Többek
között azért, mert jócskán megtérülő foglalatosság - állítja Krajcsits János
soroksári őstermelő. Takarmányozása olcsó (a speciális táp emunként napi 30
forint, plusz zöldség és gyümölcs). Túletetni nem szabad, mert akkor lábuk nem
bírja el a testsúlyukat. A kevésbé értékes takarmányt is hasznosítja, s mint
fentebb utaltunk rá, szaporulata magas. Az egyenetlen, kavicsos talajon jól megél,
emellett a kavics az emésztéséhez is elengedhetetlenül szükséges. Nem
különösebben nehéz az emutenyésztésbe belefogni: ha valaki tojással vagy
kiscsibével kezdi, nem nagy beruházást kíván. Az emu magas tűrő-, illetve
ellenállóképességgel rendelkezik, gyorsan alkalmazkodik, jól bírja a hideget, a
szélsőséges éghajlati viszonyokat - nem úgy, mint az afrikai strucc. Fogságban is
jól megél, akár 20 évig tenyésztésben tartható. Emucsibe - díszmadárként -
ma már itthon is kapható egyes kisállat-kereskedésekben (ára: 20-25 ezer forint). A
csibék másfél év után érik el az ivarérettséget, és a tenyésztők szerint már 4
madárpárból meg lehet élni.
Magyarországon az emutenyésztés a 90-es évek elején indult Mogyoródon. 1997-ben már
egyesületbe tömörültek a tenyésztők, azzal a céllal, hogy szakmai segítséget
kapjanak, illetve nyújtsanak egymásnak. A szövetség továbbképzéseket, szakmai
napokat szervez. A kis térigényű állatok tartásához az amerikai kormány
támogatásával Magyarországon jelenlevő non-profit szervezet, a VOCA - illetve annak
utódszervezete, az ALTAGRA - is segítséget nyújt. Egy emufarm több milliós
beruházása 6-7 év alatt megtérül, így az emutenyésztés új lehetőséget, új
reményt teremt a magyar gazdák számára, ráadásul újabb színfolttal gazdagítja a
honi húspiacot is.
Lehet, hogy itt egy újabb potenciális aranybánya? És nemsokára megérjük, hogy
Magyarország portáin a kendermagosok helyett emuk fognak kapirgálni?
Ínyencek étteremben is megkóstolhatják az emuhúst: Budapesten a Kárpátia
étteremben és a Kék Banán étteremben szerepel az étlapon.