Tomi Lapid. Ultravilági
- Önnél nincs sikeresebb újságíró Izraelben. Számtalan díj, elismerés
tulajdonosa. Mi késztette arra, hogy egyik napról a másikra hátat fordítson eddigi pályájának,
és sokkal veszélyesebb vizekre evezzen, egyenesen a nagy politikába?
- Nem személyes ambíció, mert hetvenéves korában az embernek nincsenek ilyen
ambíciói. Anyagilag is nagy veszteség számomra knesszet-képviselőnek lenni. Egyedüli
szempont, hogy van néhány olyan létfontosságú problémája Izraelnek, amelyekre, úgy
éreztem, újságíróként nem lehettem elég befolyással. Mi, újságírók csak írunk,
írunk, de végső fokon a parlamentben ülnek azok, akik határoznak. Ezentúl ott
leszek, ahol a döntések születnek, és nem ott, ahol kritizálnak.
- Milyen ügyekre szeretne leginkább hatni?
- Izraelben ötven évig minden fontos kérdés akörül forgott, milyen lesz a béke
a palesztinokkal. De a mostani választáson kiderült, hogy ez már majdnem teoretikus kérdéssé
vált. Nemzeti konszenzus született egy kompromisszumos békéről az arabokkal a közeljövőben.
Ez volt az első választás, amelyben az izraeliek azon gondolkodtak, hogy milyen országunk
lesz a jövőben. Minden eddigi a békéről szólt, ez - bár még nincs béke - mégis
egy béke utáni választás volt. Az én világnézetem szerint a legnagyobb probléma a
béke után az ultraortodox erők elhatalmasodása minden olyan területen, ahol nincs mit
keresniük. Ez az, ami veszélyezteti Izraelt mint liberális, nyugati demokratikus stílusú
modern államot.
Arie Deri, a Sasz négy év börtönre ítélt elnöke. Nem férnek meg egy kormányban
Fotó: MTI
- Mi az, amitől Ön tart?
- Először is koncentrált támadást indítanak az egész jogrendszer ellen azért,
mert a vezérüket a bíróság négy évre elítélte sikkasztásért. Arie Deri, a Sasz
párt vezetője a negyedik ultraortodox képviselő, akit ilyesmiért börtönre ítéltek.
Másfelől gyűlölik a jogrendszert, mert nem engedi meg nekik, hogy a közpénzzel úgy
gazdálkodjanak, mintha az a papájuk fűszerboltja lenne, és nem az állam kasszája.
Harmadrészt az ultraortodoxok elvből is ellenzik a jogrendszert, mert azt mondják, hogy
nekünk talmudi jog szerint kell élni, és nem egy modern állam demokratikus jogai alapján.
Ezenkívül egy nagyon erős oktatási hálózattal rendelkeznek, ahol a gyermekek
teljesen tudatlanok maradnak, mert a világ számukra csak ötezer-egynéhány éve
keletkezett: tehát nincsen geológia, biológia, evolúció és semmi olyan tárgy, ami
az említett nézetük alapjait ellenzi. Ezenkívül nem hajlandók katonai szolgálatot
teljesíteni, ami talán nem olyan fontos, ha azt európai szemmel nézi az ember, de
izraeli szemmel ez egy választóvíz a jó és a rossz polgárság között. Ellenzik a
polgári házasságot, ami itt rengeteg tragédiát okoz az orosz emigráció körében,
amelyben nagyon sok a vegyes házasság. Egész hosszú sora van azon megnyilvánulásoknak
az életben, ahol álláspontjuk elfogadhatatlan, és miután nekik sokkal több gyerekük
van, mint nekünk, nagy a veszély, hogy egy fundamentalista állammá válhatunk, mi
pedig igazán nem ezt képzeltük el, amikor ezt az országot megteremtettük.
- Ma, a koalíciós tárgyalások második hetében kisebb a valószínűsége, hogy
pártja bekerül a koalícióba, mint volt a választás utáni első napokban. Ön Ehud
Barak győzelmének első percében ultimátumszerűen kijelentette, nem hajlandók egy
olyan koalíciónak a része lenni, amelyben a Sasz és az ultraortodoxok is helyet
kapnak. Most érkezett a megválasztott kormányfőtől, aki az éjszaka hívatta Önt.
Megtudhatnánk, miről volt szó?
- Valóban, most jöttem vissza Jeruzsálemből, ahol ismét egyértelművé
tettem, hogy nem leszünk olyan kormánynak a tagja, amelyben a Sasz is részt vesz. Ez
nemcsak egy választási ígéret, de eltökélten ki is tartunk elhatározásunk mellett.
Miután csökkent annak esélye, hogy a Sasz is a kormányba kerül, nagyobb az esély,
hogy bekerülünk a koalíciós kormányba a Likuddal vagy a Likud nélkül. Nélkülük
ugyan sovány többség lenne 61 szavazat, de a tíz arab képviselő, amely nem lesz
tagja a kormánynak, úgyse fog egy baloldali kormány ellen szavazni, így a százhúsz közül
az ellenzéknek csak negyvenkilenc és nem ötvenkilenc szavazata lesz. Ezt számításba
véve a különbség mégis nagyobb. A másik lehetőség koalíciós kormány a Likuddal
együtt, amire elég jó kilátások vannak - bár én nem hiszem, hogy ez létrejöhet
szeptember előtt, mert jelenleg a Likud párt össze van gabalyodva -, és ezért olyan
variáció is létezik, hogy lesz egy ideiglenes kiskormány, amely szeptember-októberben
nagyobb kormánnyá változik. Ezekben a variációkban benne vagyunk mint középpárt,
amelynek a szavazatai nélkül még ilyen kormányt sem lehet csinálni. És főleg azt
akarták hallani ma tőlünk, hogy benne lennénk-e egy olyan kormányban, amelynek ugyan
a Sasz nem része, de a Jahadut HaTora koalíciós partner, amely azonban nem kap
miniszteri tárcát.
- Mi volt erre az Ön válasza?
- Lehetséges az együttműködés, ha a Jahadut HaTora elfogadja két alapvető
feltételünket, vagyis hogy a vallásosak is vállalnak katonai szolgálatot, és
beleegyeznek az alkotmány végső megszövegezésébe. Ez utóbbi azért fontos, mert ez
alapján választható el az állam az egyháztól, meg azért is, mert most még van elég
támogatója a demokráciának ahhoz, hogy az alkotmányt elfogadják,de tíz év múlva a
többség már kérdéses. Az alkotmány megalkotása évtizedek óta folyik, elérkezett
az idő a befejezésére, és annak biztosítására, hogy Izraelnek olyan alkotmánya
legyen, amelyet a vallási világnézetek nem változtathatnak meg.
- Főként vallásos körökben elhangzottak olyan vádak, hogy Ön gyűlöli az
ortodoxokat…
- Hülyeség. Ők neveznek engem antiszemitának. Az apám Mauthausenben pusztult
el, én gettóban nőttem fel. Ők uszítanak ellenem. Két testőrrel járok, mert több
ízben is életveszélyesen megfenyegettek. Ők viszont nem szorulnak fogdmegekre.
Magukban az igazi zsidót látják, tehát mindenki, aki őket ellenzi, számukra
antiszemita. Én nem vagyok vallásos, ateista vagyok, de mint liberális embernek, semmi
kifogásom nincs az ellen, hogy valaki gyakorolja a vallását, ha nem próbál
beavatkozni az életembe. Mert én az övékébe nem avatkozom bele. Nekem ne tiltsák
meg, hogy szombaton utazzak, ne kényszerítsenek arra, hogy kósert egyek, és ne állítsák
le szombaton az El-Al légitársaságot, és főleg ne akadályozzák meg, hogy egy zsidó
fiú keresztény lányt vehessen feleségül, ha szereti.
- Van a pártnak más programja is az ultraortodoxia hatalmának visszaszorításán
kívül?
- A mi pártunk a legliberálisabb gazdasági téren. Az antiszocialista múltja ma
már anakronisztikus, de ez az a párt, amely minden áron mindent privatizálni akar,
amit lehet. Ha rajtunk múlna, a hadseregen és a rendőrségen kívül nem volna semmi állami
kézben. Izrael békepoltikáját illetően a Munkapárt álláspontját valljuk magunkénak.
Hat mandátumot kaptunk, így igazán nevetséges volna, ha elvárnánk, hogy mindenben a
mi elképzelésünket fogadják el.
- Egyszer nyilvánosan kijelentette: „Ha választani kell, inkább legyen a fiam
homoszexuális, semmint haredi.” Megmagyarázná mire gondolt ?
- Haredi azt jelenti: ultra vallásos. Ha a fiam homoszexuális volna, attól még
tagja maradna a családnak. Viszont ha ultraortodox volna, akkor lemondhatnék a fiamról,
mert nem tudna nálam lakni, enni, nem utazhatnék hozzá el szombaton meglátogatni, nem
hozná el hozzám az unokámat. Valamennyi világi családban, ahol a gyerek az
ultraortodox utat választotta, véglegesen elhagyták a szülői házat.
- Hány százalék esélyt lát arra, hogy a Sinuj a koalíció tagja lesz?
- Fifti-fifti.
- Ha nem kerülnek be a koalícióba, visszatér az újságírói pályájához?
- Nem. Én leszek egyike az ellenzék vezetőinek, és minden ügyben úgy fogunk
szavazni, ahogyan azt az ügy megkívánja. Nem leszünk elvi ellenzék, amelyik mindenben
a kormány ellen szavaz. A béke kérdésében a kormánnyal fogunk menni, viszont
folytatni fogjuk a hadjáratot az ultraortodoxok elhatalmasodása ellen.