Vissza a tartalomjegyzékhez

HECHS LÁSZLÓ JERUZSÁLEM
Mi veszélyezteti Izraelt


Tomi Lapid. Ultravilági

- Önnél nincs sikeresebb újságíró Izraelben. Számtalan díj, elismerés tulajdonosa. Mi késztette arra, hogy egyik napról a másikra hátat fordítson eddigi pályájának, és sokkal veszélyesebb vizekre evezzen, egyenesen a nagy politikába?
- Nem személyes ambíció, mert hetvenéves korában az embernek nincsenek ilyen ambíciói. Anyagilag is nagy veszteség számomra knesszet-képviselőnek lenni. Egyedüli szempont, hogy van néhány olyan létfontosságú problémája Izraelnek, amelyekre, úgy éreztem, újságíróként nem lehettem elég befolyással. Mi, újságírók csak írunk, írunk, de végső fokon a parlamentben ülnek azok, akik határoznak. Ezentúl ott leszek, ahol a döntések születnek, és nem ott, ahol kritizálnak.
- Milyen ügyekre szeretne leginkább hatni?
- Izraelben ötven évig minden fontos kérdés akörül forgott, milyen lesz a béke a palesztinokkal. De a mostani választáson kiderült, hogy ez már majdnem teoretikus kérdéssé vált. Nemzeti konszenzus született egy kompromisszumos békéről az arabokkal a közeljövőben. Ez volt az első választás, amelyben az izraeliek azon gondolkodtak, hogy milyen országunk lesz a jövőben. Minden eddigi a békéről szólt, ez - bár még nincs béke - mégis egy béke utáni választás volt. Az én világnézetem szerint a legnagyobb probléma a béke után az ultraortodox erők elhatalmasodása minden olyan területen, ahol nincs mit keresniük. Ez az, ami veszélyezteti Izraelt mint liberális, nyugati demokratikus stílusú modern államot.


Arie Deri, a Sasz négy év börtönre ítélt elnöke. Nem férnek meg egy kormányban     Fotó: MTI

- Mi az, amitől Ön tart?
- Először is koncentrált támadást indítanak az egész jogrendszer ellen azért, mert a vezérüket a bíróság négy évre elítélte sikkasztásért. Arie Deri, a Sasz párt vezetője a negyedik ultraortodox képviselő, akit ilyesmiért börtönre ítéltek. Másfelől gyűlölik a jogrendszert, mert nem engedi meg nekik, hogy a közpénzzel úgy gazdálkodjanak, mintha az a papájuk fűszerboltja lenne, és nem az állam kasszája. Harmadrészt az ultraortodoxok elvből is ellenzik a jogrendszert, mert azt mondják, hogy nekünk talmudi jog szerint kell élni, és nem egy modern állam demokratikus jogai alapján. Ezenkívül egy nagyon erős oktatási hálózattal rendelkeznek, ahol a gyermekek teljesen tudatlanok maradnak, mert a világ számukra csak ötezer-egynéhány éve keletkezett: tehát nincsen geológia, biológia, evolúció és semmi olyan tárgy, ami az említett nézetük alapjait ellenzi. Ezenkívül nem hajlandók katonai szolgálatot teljesíteni, ami talán nem olyan fontos, ha azt európai szemmel nézi az ember, de izraeli szemmel ez egy választóvíz a jó és a rossz polgárság között. Ellenzik a polgári házasságot, ami itt rengeteg tragédiát okoz az orosz emigráció körében, amelyben nagyon sok a vegyes házasság. Egész hosszú sora van azon megnyilvánulásoknak az életben, ahol álláspontjuk elfogadhatatlan, és miután nekik sokkal több gyerekük van, mint nekünk, nagy a veszély, hogy egy fundamentalista állammá válhatunk, mi pedig igazán nem ezt képzeltük el, amikor ezt az országot megteremtettük.
- Ma, a koalíciós tárgyalások második hetében kisebb a valószínűsége, hogy pártja bekerül a koalícióba, mint volt a választás utáni első napokban. Ön Ehud Barak győzelmének első percében ultimátumszerűen kijelentette, nem hajlandók egy olyan koalíciónak a része lenni, amelyben a Sasz és az ultraortodoxok is helyet kapnak. Most érkezett a megválasztott kormányfőtől, aki az éjszaka hívatta Önt. Megtudhatnánk, miről volt szó?
- Valóban, most jöttem vissza Jeruzsálemből, ahol ismét egyértelművé tettem, hogy nem leszünk olyan kormánynak a tagja, amelyben a Sasz is részt vesz. Ez nemcsak egy választási ígéret, de eltökélten ki is tartunk elhatározásunk mellett. Miután csökkent annak esélye, hogy a Sasz is a kormányba kerül, nagyobb az esély, hogy bekerülünk a koalíciós kormányba a Likuddal vagy a Likud nélkül. Nélkülük ugyan sovány többség lenne 61 szavazat, de a tíz arab képviselő, amely nem lesz tagja a kormánynak, úgyse fog egy baloldali kormány ellen szavazni, így a százhúsz közül az ellenzéknek csak negyvenkilenc és nem ötvenkilenc szavazata lesz. Ezt számításba véve a különbség mégis nagyobb. A másik lehetőség koalíciós kormány a Likuddal együtt, amire elég jó kilátások vannak - bár én nem hiszem, hogy ez létrejöhet szeptember előtt, mert jelenleg a Likud párt össze van gabalyodva -, és ezért olyan variáció is létezik, hogy lesz egy ideiglenes kiskormány, amely szeptember-októberben nagyobb kormánnyá változik. Ezekben a variációkban benne vagyunk mint középpárt, amelynek a szavazatai nélkül még ilyen kormányt sem lehet csinálni. És főleg azt akarták hallani ma tőlünk, hogy benne lennénk-e egy olyan kormányban, amelynek ugyan a Sasz nem része, de a Jahadut HaTora koalíciós partner, amely azonban nem kap miniszteri tárcát.
- Mi volt erre az Ön válasza?
- Lehetséges az együttműködés, ha a Jahadut HaTora elfogadja két alapvető feltételünket, vagyis hogy a vallásosak is vállalnak katonai szolgálatot, és beleegyeznek az alkotmány végső megszövegezésébe. Ez utóbbi azért fontos, mert ez alapján választható el az állam az egyháztól, meg azért is, mert most még van elég támogatója a demokráciának ahhoz, hogy az alkotmányt elfogadják,de tíz év múlva a többség már kérdéses. Az alkotmány megalkotása évtizedek óta folyik, elérkezett az idő a befejezésére, és annak biztosítására, hogy Izraelnek olyan alkotmánya legyen, amelyet a vallási világnézetek nem változtathatnak meg.
- Főként vallásos körökben elhangzottak olyan vádak, hogy Ön gyűlöli az ortodoxokat…
- Hülyeség. Ők neveznek engem antiszemitának. Az apám Mauthausenben pusztult el, én gettóban nőttem fel. Ők uszítanak ellenem. Két testőrrel járok, mert több ízben is életveszélyesen megfenyegettek. Ők viszont nem szorulnak fogdmegekre. Magukban az igazi zsidót látják, tehát mindenki, aki őket ellenzi, számukra antiszemita. Én nem vagyok vallásos, ateista vagyok, de mint liberális embernek, semmi kifogásom nincs az ellen, hogy valaki gyakorolja a vallását, ha nem próbál beavatkozni az életembe. Mert én az övékébe nem avatkozom bele. Nekem ne tiltsák meg, hogy szombaton utazzak, ne kényszerítsenek arra, hogy kósert egyek, és ne állítsák le szombaton az El-Al légitársaságot, és főleg ne akadályozzák meg, hogy egy zsidó fiú keresztény lányt vehessen feleségül, ha szereti.
- Van a pártnak más programja is az ultraortodoxia hatalmának visszaszorításán kívül?
- A mi pártunk a legliberálisabb gazdasági téren. Az antiszocialista múltja ma már anakronisztikus, de ez az a párt, amely minden áron mindent privatizálni akar, amit lehet. Ha rajtunk múlna, a hadseregen és a rendőrségen kívül nem volna semmi állami kézben. Izrael békepoltikáját illetően a Munkapárt álláspontját valljuk magunkénak. Hat mandátumot kaptunk, így igazán nevetséges volna, ha elvárnánk, hogy mindenben a mi elképzelésünket fogadják el.
- Egyszer nyilvánosan kijelentette: „Ha választani kell, inkább legyen a fiam homoszexuális, semmint haredi.” Megmagyarázná mire gondolt ?
- Haredi azt jelenti: ultra vallásos. Ha a fiam homoszexuális volna, attól még tagja maradna a családnak. Viszont ha ultraortodox volna, akkor lemondhatnék a fiamról, mert nem tudna nálam lakni, enni, nem utazhatnék hozzá el szombaton meglátogatni, nem hozná el hozzám az unokámat. Valamennyi világi családban, ahol a gyerek az ultraortodox utat választotta, véglegesen elhagyták a szülői házat.
- Hány százalék esélyt lát arra, hogy a Sinuj a koalíció tagja lesz?
- Fifti-fifti.
- Ha nem kerülnek be a koalícióba, visszatér az újságírói pályájához?
- Nem. Én leszek egyike az ellenzék vezetőinek, és minden ügyben úgy fogunk szavazni, ahogyan azt az ügy megkívánja. Nem leszünk elvi ellenzék, amelyik mindenben a kormány ellen szavaz. A béke kérdésében a kormánnyal fogunk menni, viszont folytatni fogjuk a hadjáratot az ultraortodoxok elhatalmasodása ellen.