A kormány és az ellenzék közötti politikai csatározás középpontjává vált a
gazdaság helyzetének megítélése. A szakmaiság jegyében politikai pártállástól vált
függővé az a megítélés, hogy a gazdaság állapota rászolgál-e a gyors kiigazításra,
vagy a kedvezőtlen folyamatok mellett ráér később dönteni erről. A polémia nem
csupán a gazdasággal kapcsolatos: politikai tétje van a döntésnek. Ha ugyanis az
ellenzéki pártoknak sikerül elérniük azt, hogy a kormány minél hamarabb
beavatkozzon a gazdasági folyamatokba, ezzel igazat adna a kormány politikai
ellenfeleinek, azaz visszakozásra, visszavonásra kényszerülne. A nyilvánvaló hátrálást
természetesen nem vállalja fel a kormány: a lépéssel tovább vár, a félév utánra
ígérve meg, ha szükségeltetik. Ezzel viszont már bele is ment egy zsákutcába: óhatatlanul
felvette magára az ellenzék által sugallt, a felelőtlen, szakmailag hozzá nem értő,
halogató kormány képét.
A polémia e heti újdonsága az, hogy a parlamentben nemcsak ellenzéki képviselők,
hanem egy kormánypárti honatya is kritizálta a kormány hozzáállását. Csúcs László,
az FKgP frakcióvezető-helyettese szerint az első négy hónap adatai nem megnyugtatóak.
Az ellenzék tapsviharát kiváltva megjegyezte: cselekvő figyelmet érdemel az államháztartási
és a költségvetési hiány, és a tb-alapok deficitje. Úgy látja azonban, hogy káros
és megalapozatlan lenne válsághangulatot és a gazdaság rossz hírét kelteni. Mádi László,
a Fidesz vezérszónoka konstruktív magatartásra szólította fel az ellenzéket, mondván:
a kudarcpropaganda nem kedvez az országnak.
A szocialista Burány Sándor élesen bírálta a kormányt, mert nem lépi meg a
szorgalmazott kiigazítást. A döntés halogatása azt mutatja, hogy „Pató Pál ül a
pénzügyminiszteri székben” - állította Burány. A politikus szerint azért van
gond a költségvetéssel, mert a kormány rosszul számolt, a tervezéskor nem a reális
bevételekből indult, ki, hanem mohó tárcaérdekek alapján osztotta el a kereteket.
Békesi László volt pénzügyminiszter nem osztja az Orbán-kormány „hurrá-optimizmusát”,
a lehetőségek túlértékelése hibás megoldás, mert a cselekvés rovására mehet -
mondta. Szerinte érzékenyebben kellene reagálni a mutatók romlására, de öszszességében
a magyar gazdaság stabilizálódott, és emelkedési pályára állt.
Medgyessy Péter expénzügyminiszter szerint is egyre több jel utal a makrogazdasági
egyensúlytól való távolodásra. Bár a gazdaság nincsen különösebben rossz
helyzetben, a jövő évi költségvetést szigorú elvek alapján kell öszszeállítani.
Varga Mihály pénzügyminisztériumi államtitkár hangsúlyozta a tárca álláspontját:
nem szükséges a sürgős beavatkozás, mint mondta, erről a féléves eredmények elemzése
után dönt majd a kormány.